A 2010-es évek derekán éles határ húzódott a kriptovaluta-világ és a hagyományos befektetési világ között: egyik nem ismerte el a másikat, a befektetők erőteljesen kitartottak a választott oldal mellett, a kripto-vállalatok pedig kerülték a részvénykibocsátást és a hagyományos befektetési alternatívákat. A 2020-as évekkel azonban ez a határvonal elmosódni látszik, köszönhetően annak, hogy a befektetési világ teljesen összemosódott: a kriptovaluta ETF-ek megjelenésével, a kripto-vállalatok részvénykibocsátásával, valamint a tokenizált hagyományos befektetési termékekkel egy új, univerzális piac született meg, melyre a kriptotőzsdék figyeltek fel elsőnek.
A jelenség nem véletlen, és nem is feltétlen az új termékekről szól, hanem arról, hogy az alapból is kedvezőbb, gyorsabb és hatékonyabb feltételrendszert kínáló kriptovaluta-tőzsdék kínálatukat részvényekkel, nemesfémekkel és kötvényekkel bővítették ki – ezzel egy mélyebb befektetési infrastruktúrát kínálva, mint a hagyományos brókercégek. Bemutatjuk, mi áll ennek a folyamatnak a hátterében, és mely platformok sorolhatók az élmezőnyébe ennek az izgalmas narratívának.
A kriptotőzsdék technológiai értelemben már régóta olyan környezetet működtetnek, amely közelebb áll a professzionális derivatív piacokhoz, mint a klasszikus lakossági brókercégekhez. Valós idejű elszámolást, magas tőkeáttételt, gyors egyezéseket és globális likviditást kínálnak – ezek pedig mind alapvető elemei a kriptovaluta-kereskedésnek. Napjainkra a vezető kriptovaluta-tőzsdék, mint például a Coinbase és a Gemini, a hagyományos tőzsdéken is megjelentek kibocsátott részvényükkel, több tízmilliárd dolláros piaci kapitalizációt elérve, és bár a Binance saját részvényét még nem bocsátotta nyilvános kereskedésre, egyes értékelések szerint akár a világ száz legnagyobb vállalata közé is bekerülhetne.
Ezzel szemben sok hagyományos brókerplatform, mint például a hazánkban is ismert Interactive Brokers, vagy XBT, még mindig széttöredezettek: külön számla devizára, külön részvényre, eltérő elszámolási rendszerek és lassabb végrehajtás. Egy olyan kereskedő számára, aki hozzászokott a folyamatos piacfigyeléshez és az azonnali reagáláshoz, ez egyre kevésbé vonzó. Nem meglepő tehát, hogy a kriptotőzsdék logikus lépésként kezdik integrálni azokat az eszközöket, amelyek eddig a TradFi világához tartoztak.
A legnagyobb instrumentumok közül a vezető részvényeket, az aranyat és az ezüstöt és több olcsó, magas likviditású ETF-et érdemes kiemelni. Fontos különbség, hogy ezek az instrumentumok a kriptotőzsdéken nem befektetési termékként, hanem aktív kereskedési eszközként jelennek meg. Jó példa erre az arany. Míg a hagyományos piacon az arany inkább hosszú távú értékőrző vagy portfólió-stabilizáló szerepet tölt be, addig crypto-natív környezetben sokkal inkább rövid távú, esemény-vezérelt termékké válik.
Inflációs adatok, jegybanki döntések, geopolitikai feszültségek – ezek az események azonnali pozíciónyitásokat generálnak, gyakran magas tőkeáttétellel és rövid tartási idővel. Az eszköz ugyanaz, a kereskedési logika viszont már a kriptoderivatív piacokhoz hasonlít.
„A hagyományos és a digitális piacok közötti határvonal egyre kevésbé releváns a modern traderek számára – ők sebességet, likviditást és egységes kockázatkezelést keresnek.”
Ahogy egyre több kriptotőzsde lép be a TradFi térbe, a verseny súlypontja is eltolódik. Nem az számít elsősorban, ki hány instrumentumot listáz, hanem az, hogy mekkora tartalékokkal, milyen likviditással és milyen díjszabással teszi ezt. A mély ajánlati könyv, az alacsony csúszás és a versenyképes költségek sokszor fontosabbak, mint maga az eszköz neve.
Ebben a környezetben azok a platformok kerülnek előnybe, amelyek már a kriptovilágban is erős derivatív infrastruktúrát építettek ki, és transzparensen kezelik tartalékaikat. Nem véletlen, hogy a felhasználók egy része inkább ezeken a tőzsdéken nyit arany- vagy devizapozíciót, mint egy hagyományos CFD-brókernél.
Érdemes megemlíteni például a Coinbase-t, a Kraken-t, a Bybit-et és a Bitget-et, amelyek egy alkalmazásban és számlán kezelik az összes eszközt, a blokklánc-technológiának köszönhetően pedig 24/7 elérhetők, olcsók és gyorsak – szemben a hagyományos, 9-től 5-ig elérhető modellel. Ezen cégek stabil tartalékkészlettel rendelkeznek, mely ugyan nem minősül FDIC biztosításnak, de emeli a befektetői bizalmat – a Bitget például rendszeresen közzéteszi ezt a jelentését, melyben részletesen lebontja, mekkora összeg áll rendelkezésre, milyen eszközökből.
Ezek a platformok jelentős forgalomnövekedést tapasztaltak – melyről egyébként mi is beszámoltunk több alkalommal is. Az egységes USDT-alapú elszámolás, a meglévő likviditási hálózat és a kedvező díjstruktúra mind azt szolgálják, hogy a tradereknek ne kelljen platformot váltaniuk makrogazdasági események esetén. Ez pedig nem csupán egy-egy termék iránti érdeklődést jelez, hanem azt is, hogy a felhasználók készen állnak arra, hogy a hagyományos piacokat kriptovaluta-alapú logikával kezeljék.
A kriptotőzsdék TradFi felé nyitása nem átmeneti kísérletnek tűnik, hanem egy hosszabb távú strukturális átalakulás része. A jövőben várhatóan azok a platformok lesznek versenyelőnyben, amelyek képesek egyesíteni a kriptovaluta-piacok sebességét a hagyományos eszközök globális jelentőségével.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
