A 2020-as évek Amerikája egyértelműen a látványos ígéretekről és a kriptovaluta-forradalomról szól, amik szerves részét képezték Donald Trump 2024-es választási kampányának: a jelenleg is regnáló elnök korábbi ciklusában még egyértelműen ellenezte a digitális eszközöket, azonban a Nashville-i bitcoin-konferencián tartott beszédében már támogató szabályozásról és nemzeti kriptovaluta-tartalékról is beszélt.
Trump beiktatását követően sem maradtak el az ígéretek, sem pedig a cselekvések, ugyanakkor a valóságban a történelmi csúcsdöntést követően a bitcoin lejtmenetbe került, ami a lakossági befektetőket fájdalmasan érintette. A kérdés inkább ma már az, hogy a kriptovaluta-barát politikának lesz-e hozadéka a ciklus végéig, vagy marad kontraproduktív spekuláció?
2024-ben Donald Trump egyértelmű üzenetet küldött: az országot a világ kriptovaluta-birodalmává kívánja tenni, a Fehér Házban, a jegybankban és a tőzsdefelügyeletben pedig olyan embereknek kell dolgozniuk, akik a szektort fel tudják karolni és stratégiai iparággá tudják tenni. Ennek megfelelően kerültek a kulcsfontosságú pozíciók betöltésre, elég csak Paul Atkins-re, vagy a Kongresszura gondolni, ahol nyilvánosan is megkezdődött az átalakítás: elfogadásra került egy stabilcoin-szabályozási csomag, bővül a nemzeti bitcoin-tartalék, az intézményi befektetők pedig sorra beálltak ebbe a trendbe.
Ennek a politikai hátszélnek azonban a leglátványosabb következménye egy felfújt eufória lett, ahol a Trump-családhoz köthető mémcoinok dollármilliárdos károkat okoztak a lakosságnak, a bitcoin
BTC Price
(BTC) pedig 2025 októberi történelmi csúcsa óta közel 50%-ot vesztett az értékéből.
A kripto-barát üzenetekkel együtt beindult a klasszikus buborékképződés: rengeteg lakossági befektető nem csak saját tőkéjét tette kockára, hanem hitelt vett fel, derivatívákat használt, tőkeáttételes long pozíciókat épített. A politikai ígéret így sajátosan torzult: a „biztonságosabb környezet” illúziója miatt sokan éppen, hogy sokkal nagyobb, gyakran kontrollálatlan kockázatot vállaltak.
A digitális eszközök hanyatlása az októberi csúcsdöntést követően kezdődött meg, amikor az amerikai elnök bejelentette, hogy további 100%-os pótlólagos vámot fontolgat a kínai importra a már meglévő 30%-os vámon felül. Ez beindította a globális menekülést az eszközosztályból, és történelmi mélyrepülésbe fogtak a kriptovaluták órák alatt.
A részvénypiac ugyan viszonylag gyorsan összeszedte magát, a Dow Jones új csúcsokat döntött, de a kriptópiacon egészen más dinamika indult: a tőkeáttételes, adóssággal megtámogatott pozíciók láncreakciószerű likvidálása, amely brutálisan felerősítette az esést.
A lakossági befektetők most abban a helyzetben vannak, hogy a vezető kriptovaluta a „Trump-ciklus” ellenére visszaesett a 2024-es választások alatti szintre, a szabályozói enyhülés és a politikai támogatás pedig egy hiú ábrándot táplál sokak szerint.
„Bitcoin semmiképpen sem biztonságos menedék. Ez a leginkább spekulatív eszköz, és mostanra sokan kezdik ezt belátni.”
– nyilatkozta Ben Shiffrin, a Better Markets igazgatója Donald Trump kriptovaluta-törekvéseiről
Ha tágabb idősíkon nézzük a történetet, akkor Trump elnöki ciklusa egyazon mintába illeszkedik bele: a 2017-18-as ciklusban az ICO-mánia váltott ki összeomlást, 2020-21-ben a pandémiás pénzbőség rázta fel a piacokat, 2022-ben az NFT-láz égetett el milliárd dollárokat az FTX-összeomlással karöltve. Ezt követte az újraválasztási láz, amit a Trump-vámok követtek – kétszer is.
Hosszabb távon nem az a kérdés, hogy lesz-e új csúcs a bitcoin esetében, hanem az, hogy milyen áron. Mert az eddigiek alapján az átlag kriptovaluta-felhasználó számára a legnagyobb felismerés az, hogy a támogató politikai környezet nem egyenlő az árfolyamok emelkedésével. Függetlenül attól, ki ül a Fehér Házban, még a bitcoin – billió dolláros értékével – is csak egy spekulatív eszköz rövid távon, nem beszélve az altcoinokról.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
