A 2026-os év már kapásból januárban újraírta a befektetői reflexeket, amikor Donald Trump rajtaütést hajtott végre Venezuelában Nicolás Maduro elnökön és feleségén. Ezt a piac azonban még pozitívan árazta, ugyanakkor az ezt követő katonai beavatkozást Iránban már kevésbé. Bár az elmúlt hetekben az S&P 500 és a tágabb értelemben vett részvénypiac szárnyal, a háború kitörése óta a bitcoin minden más eszközt túlteljesít.
Utánajártunk, miért érvényesül ennyire a bitcoin értékmegőrző funkciója egy ilyen geopolitikailag bonyolult időszakban, miért gyengélkedik az arany és miért mondják azt a befektetők, hogy az S&P 500 jelenleg túlárazott. Csak egy egyszerű piaci anomáliáról lenne szó?
Az iráni háború kitörését követően az S&P 500 amerikai részvényindex meglehetősen jól tartotta magát, azonban február vége és március vége között több mint 10%-ot vesztett az értékéből, mielőtt visszatért volna április közepén a 7000 pontos szintre, majd felállította volna történelmi csúcsát a 7500 pontos ellenállás előtt. Ez azt jelenti, hogy a vezető részvényindex idén már 8%-ot erősödött.
Ezzel szemben a bitcoin
BTC Price
(BTC) jóval erősebb relatív teljesítményt nyújtott: bár január elsejéhez képest 11%-os mínuszban található a vezető kriptovaluta most, hogy egészen 78 000 dollárig esett vissza, a háború kitörése óta mért emelkedés – a tegnapi eséssel együtt – is meghaladja a 20%-ot. Ez igazolja a bitcoin értékmegőrző funkcióját, valamint azt, hogy a befektetők látják a menekülőeszközt a digitális aranyban.
Ha már arany: érdemes kitérni a világ vezető nemesfémére is, amely tavaly elkápráztatta a befektetőket a teljesítményével. Az arany unciánkénti ára idén egészen 5500 dollárig emelkedett, azonban a háború óta keresi önmagát, jelenleg 4560 dollár környékén. Bár az arany feladata lenne a makrogazdasági menedéknyújtás, tavaly óta mind aranyba, mind ezüstbe rengeteg spekuláns tőke áramlott be más eszközökből, ami ahhoz vezetett, hogy már nem maradt tőke, amely menekülésre szorulna.
Az S&P 500 (E-Mini), a BTC és az arany teljesítménye az iráni háború óta, forrás: TradingView
A mostani helyzet ugyanakkor összességében megmutatja, hogy a bitcoin, mint vezető kriptovaluta, ismét sokkal gyorsabban alkalmazkodott a körülményekhez, mint a hagyományos eszközök – részben a 24 órás kereskedés miatt, miközben a részvénypiacokon a tényleges adásvétel akár 2-3 napot is igénybe vesz, sok esetben pedig zárva vannak a konfliktusok kulcspillanataiban.
A magas olajáraknak köszönhetően meglehetősen magasra szökött az amerikai infláció, melyre természetesen a BTC reagált elsőként egy kisebb eséssel, elveszítve a 80 000 dolláros támaszt. Az S&P 500 az elmúlt hetekben napról napra döntögette a történelmi csúcsot, amit fundamentális oldalról a negyedéves jelentések támogattak meg.
Az iráni háború továbbra sem került lezárásra, de úgy tűnik, a befektetők kezdik elfogadni ezt, és a bitcoin válsághelyzetekben már sokszor megmutatta, hogy képes felülemelkedni a többi eszközosztályon. A helyzetet az is súlyosbíthatja, hogy miközben az S&P 500 közel 18%-os túlértékeltségben található a GF value kalkulátor szerint, addig a bitcoin a történelmi MVRV Z-értékhez képest 20%-os alulértékeltségben van.
Az S&P 500 viszonyítása a valós értékéhez képest, forrás: GuruFocus
A nagy tanulság egyértelműen az, hogy a piacot ma már nemcsak a félelem, hanem a sebesség és a reflexek is mozgatják. Ha ez a minta marad és a hagyományos eszközök nem költöznek át egy gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb felületre, mint például a tokenizáció, akkor könnyedén lemaradhatnak a kriptovalutákkal szemben.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
