A 2026-os magyarországi országgyűlési választás előtt nagyjából két héttel jelent meg a DE! Akcióközösség YouTube-csatornáján a „Szavazat ára” című dokumentumfilm, amely azóta 2,2 millió megtekintést és közel 11 ezer kommentet generált a platformon. A film egy nagyon megrázó erejű alkotás, a mélyszegénységben, szegregátumokban élők teljesen hatalmi leuralását mutatja be, ami a választások előtt valódi félelem volt a szavazás tisztaságát illetően.
A megjelenés előtt hat hónappal kezdte el a közösség forgatni a filmet, amely végül 14 megyéből kapott információk, több mint 60 interjú és 20 000 kilométer utazás eredményeként született meg. A sokszor sokkoló interjúkban a megszólaltatottak szerint a vidéki emberek életét és szavazatait nemcsak pénzzel befolyásolják, hanem drogokkal és megfélemlítéssel is. Polgármesterek, bennfentesek, rendvédelmi dolgozók és áldozatok magyarázzák el, hogyan működik a leuraló hálózat, és hogyan hat azokra, akikre a Fidesz a leginkább támaszkodik a választások során.
A hirtelen jött népszerűséget kihasználva a civil szervezet a parlamenti választás tisztaságának garantálására önkénteseket, úgynevezett őrszemeket kezdett toborozni, és végül a választások tisztaságára több mint 2100-an figyeltek. Ha hinni lehet az azóta született beszámolóknak, akkor egyes szavazókörökben akár 30%-kal nagyobb elmaradás is létrejött, mivel az önkéntesek képesek voltak megakadályozni a nyilvánvaló szavazatvásárlásokat. Sok esetben rendőröket is hívni kellett, több önkéntest meg is támadtak, de azóta már tudjuk, hogy a közösség munkája is közrejátszott abban, hogy az eddigi kormánypárt történelmi vereséget szenvedett és a következő négy évben nem lesz meghatározó tényezője a magyar politikának.
Arról már többször is írtunk hosszabban, nem lenne szükség ilyen önkéntesi munkára, nem lenne szükség független közösségek összefogására, dokumentumfilmek készítésére, ha a szavazási rendszert blokkláncra vinné Magyarország. Egy blokkláncon bonyolított szavazás esetén minden egyes szavazatot titkosított tranzakcióként rögzítenének a decentralizált főkönyvben, azaz a szavazatok visszafordíthatatlanok, nyomon követhetők és ellenőrizhetők lennének. Jelentősen csökkenne a választási csalás kockázata, nem lenne szükség újraszámlálásra és a manipuláció is gyakorlatilag megszünhetne. Megfelelő módon használva akár még a szavazatvásárlás ellen is fel lehetne lépni egy blokklánc segítségével, bár abban azért van egy jelentős társadalmi-szociális hatás is.
De az biztos, hogy a választási csalások esélye jelentősen lecsökkenne, a részvételi arány pedig megnőne. Mivel internetes eléréssel egyre többen és többen rendelkeznek még a szegregátumokban is mobil eszközök segítségével, a földrajzi korlátok is jobban leküzdhetőek lennének egy ilyen szavazási rendszerrel, még egy olyan kis ország esetén is, mint Magyarország. A szavazatok megszámlálása és az eredményhirdetés gyakorlatilag azonnali lenne, élőben zajlana és nem kellene emberek kézi munkájában bízni az eredmény hitelességét illetően.
Természetesen ez járna számos előkészülettel és feladattal. A kormánynak megfelelő szabályozási rendszert kell kidolgoznia, de magának a blokkláncon alapuló rendszernek is megfelelően robosztusnak kellene lennie, hogy kezelje a tranzakciók sebességét, költségét, hogy a nagy adatmennyiség se okozzon fennakadást. De az előnyök egyértelműek lennének és a befektetett energia biztosan megtérülne.
Grönland 2021-es példája jól bemutatja, hogy nézne ki a valóságban egy ilyen szavazás a blokkláncon. Ott nem a teljes választást vitték át blokkláncra, hanem egy pilot‑projektet csináltak: digitális azonosítás és utána blokkláncos szavazatrögzítés. Ez alapján:
Értelemszerűen innen már látszik, hogy a számlálás milyen egyszerű lenne a szavazás végén. A szavazatot egy zérótudás bizonyításos vagy más anonimizáló technika választja le a szavazóról, így a felhasználó látja, hogy bekerült a szavazata a láncra, de nem tudja, hogy melyik az övé.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
