A 21. század legfontosabb erőforrásai egyértelműen az adat és az energia. A „digitális aranyláz” korában, vagyis a kriptovaluták térnyerésével együtt a digitális eszközök mindkét erőforrásból kielégíthetetlen mennyiséget fogyasztanak. Ennek egyik sajnálatos velejárója, hogy ha valamit nem fizetsz ki, azt valaki más állja helyetted – erre derített most fényt a brazil hatóság, amikor Sao Pauloban razziát hajtottak végre.
A Sao Paolo-i hatóságok a május 21-i razzia során 1400 bitcoin-bányászgépet foglaltak le, amelyek már bőven ipari mértékűnek tekinthetők, a tettesek pedig megközelítőleg 2 gigawattórányi áramot loptak el – ez nagyjából 140 millió forintnak felel meg.
2026. május 20-án a São Paulo-i Vagyoni Bűncselekményeket Vizsgáló Rendőrségi Főosztály (DEIC) és a regionális energiaszolgáltató, a CPFL Piratininga közös razziát tartott Jundiaí és Louveira városokban. A hatóságok kilenc ipari háromfázisú transzformátort azonosítottak, amelyek összkapacitása 8 470 kVA volt – ezek táplálták az illegálisan üzemeltetett bányászfarmokon elhelyezett gépeket. A teljes lopott mennyiség elérte a 2 gigawattórát, ami nagyjából 2 000 háztartás egyhavi fogyasztásával egyenlő. A bányászok tehát nem csupán az engedélyek és adók megfizetését kerülték el: a legfontosabb üzemi költségüket – az áramszámlát – hárították át a köz terhére.
Alapvetően a bányászati tevékenység teljesen legális lett volna. Az itt folyó vádemelés teljes mértékben az áramlopásra összpontosul, ugyanis ezzel az elkövetők megszüntették legnagyobb kiadásukat, gyakorlatilag a köz kárára megtömve zsebüket bitcoinnal. A razzia egyébként nem a véletlen szerint zajlott: 2026 márciusában ugyanis Brazília elfogadott egy jogszabályt a hatóságok szervezett fellépéséről, valamint az illetéktelen digitális eszközök lefoglalásáról.
„Az illegális kriptobányászat nem elvont bűncselekmény: minden ellopott kilowattóra mögött ott van a közüzemi díjat fizető átlagpolgár, akinek a számlájában végső soron megjelenik a veszteség.”
– nyilatkozta még 2024-ben a Brazil Szövetségi Energiaszabályozó az egyre gyarapodó illegális kriptovaluta-bányászatok kapcsán
Ez a módszer azonban nem egyedi eset. Paraguayban a szomszédos Itaipú vízierőmű olcsó árama vonzza a fekete bányászokat; több brazil szövetségi állam is végzett már hasonló razziákat az elmúlt évek során. A különbség ezúttal a léptékben rejlett: az 1 400 lefoglalt gép és a 2 GWh-os lopott energia az egyik legnagyobb ilyen típusú akció Brazília újabb kori történetében.
Ha ugyanilyen mértékű csalást Magyarországon követtek volna el, a jelenlegi 70,1 forint/kWh áron, akkor annak összértéke meghaladta volna a 140 millió forintot. Ha ehhez ipari áramot vettek volna igénybe, az piaci ártól függően nettó 45-55 forint/kWh (+rendszerhasználati díj) alapján egy 90-110 millió forintos csalásnak felelt volna meg, amit végső soron a többi fogyasztó fizet meg kereszttámogatáson keresztül.
Magyarországon ilyen szintű csalásra azonban még nem volt példa. A legemlékezetesebb hazai ügyről korábban beszámoltunk, amikor a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája 2020-ban razziát tartott az erzsébetvárosi önkormányzatnál: egy helyi képviselőt azzal gyanúsítottak, hogy a hivatali irodájában, önkormányzati áramforrásról végzett kriptobányászatot. A botrány politikai vihart kavart, és jól illusztrálta, hogy az áramlopáson alapuló bányászat itthon sem csupán elméleti fenyegetés.
A szabályozási környezet azóta jelentősen szigorodott. Magyarországon 2025. július 1. óta csak a Magyar Nemzeti Bank által kiadott engedély birtokában nyújtható kriptoszolgáltatás, és 2026-tól életbe lép a CARF-rendszer, amely a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó automatikus nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket írja elő – a NAV ezáltal lényegesen több tranzakcióba nyer betekintést. Maga a bányászat legális tevékenység marad, az áramlopás azonban – mint Brazíliában is – egyértelműen bűncselekménynek minősül.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
