A Bitcoin-bányászat 2025-ben körülbelül 171 TWh energiát fogyasztott, ami az adatközpontok teljes energiafelhasználásának 16%-át jelenti. Csak hogy legyen róla fogalmunk, ez 78 millió magyar átlagos háztartás fogyasztásának felel meg. A hagyományos adatközpontok világszerte a becslések szerint valahol 448 és 1 050 TWh közötti energiát használtak fel 2025-ben, de nagyon eltérő felmérési adatok vannak. A Gartner előrejelzése szerint ez 2030-ra elérheti a 980 TWh-t, míg az IEA adatai szerint már idén átléphetjük az 1 000 TWh-s küszöböt – bár van olyan becslés, ami szerint ez már rég megtörtént. Az AI-központú létesítmények fogyasztására is csak nagyon túlzó becslések vannak – egyes elemzések szerint 82 mások szerint 536 TWh közötti energiát fogyasztottak 2025-ben.
A becslés azért nehéz, mert az AI hihetetlen sebességgel terjed és nem könnyű nyomon követni az adatokat. Az viszont biztos, hogy 2025-ben az AI-optimalizált szerverek az adatközpontok teljes energiafelhasználásának legalább ötödét adták, 2030-ra pedig elérheti már az arány az 50%-ot is. A teljes növekedésből 2030-ra a már szinte mindenre is használt AI adja majd a többletigény 64%-át. A különféle becslések átlagát nézve megállapítható, hogy idén a teljes globális energiafogyasztás 2%-át adták az adatközpontok és ez a szám óriási sebesség növekszik.
2026-ra tehát nagyjál 1 000 TWh energiafogyasztás becsülhető az adatközpontokra. A Bitcoin-bányászat 150-170 TWh energiát fogyaszt majd 2026-ban, ami messze elmarad az AI, a streaming és a közösségi média energiafogyasztása mögött. Az energiaforrás tekintetében a Bitcoin 52,4%-ban fenntartható energiát (megújuló és nukleáris) használ, szemben az adatközponti iparág átlagos 42%-ával. Az AI-adatközpontok várhatóan az összes adatközponti villamosenergia-felhasználás 40%-át teszik ki 2026-ban, szemben a 2024-es 14%-kal. A Bitcoin-bányászok 2026-ban küzdelemre számíthatnak, mivel az AI-cégek biztosan felhajtják majd az energia árát, a Blackrock szerint gyakorlatilag energiaháború várható a két szektor között.
Az olcsó áramért folytatott verseny a Bitcoin fogyasztását 2026 végére akár 142 TWh-ra szoríthatja, ha a hatékonyság javulása ellensúlyozza a hashráta növekedését. Szűkösebb energiapiaci helyzetben, ahol az AI létesítmények túllicitálják a bányászokat, a fogyasztás 2030-ra 100–140 TWh-ra is visszaeshet.
A Bitcoin megújuló energiakeveréke jelenleg 43%: vízenergia 23,12%, szél 13,98%, napenergia 4,98%. A nukleáris energia 9,8–10%-ot ad, így a fenntartható energia összesen 52,4%. A földgáz váltotta a szenet fő fosszilis forrásként (38,2%), míg a szén 8,9%-ra esett vissza (2022-ben még 36,6% volt). A Bitcoin felhasználónkénti környezeti hatása évente kb. 2 768 kg CO₂ egyenérték, 30 millió globális felhasználót számolva. Ez 57-szerese a TikTok 48,5 kg/felhasználó értékének, és 46-szorosa az átlagos közösségi média felhasználó 60 kg-os lábnyomának.
A ChatGPT napi 200 millió lekérést dolgozott fel a GPT-4o-val, 0,3 Wh/lekérés mellett, ami összesen ~60 MWh naponta. Korábbi verziók akár 2,9 Wh-t is fogyasztottak lekérésenként. A GPT-5 előrejelzése: 18,35 Wh / 1 000 token, ami 8,6-szoros növekedés. Ha napi 2,5 milliárd lekérést dolgozna fel, az ~45 GWh-t jelentene, ami 1,5 millió amerikai háztartás éves igényének felel meg. És még mindig a képgenerálás viszi a legtöbb energiát:
A hagyományos adatközpontok – közösségi média, streaming, felhő, vállalati alkalmazások, SaaS, e-kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások – 400 TWh-t fogyasztanak 2026-ban. A közösségi média és streaming pontos adatai nem különülnek el, de a becslések szerint a hagyományos terhelések 15–30%-át adják. A Netflix 2019-es adatok szerint évente 451 000 MWh energiát fogyasztott, ami 37 000 háztartás ellátására lett volna elegendő. Egy óra streaming 2019-ben 0,077 kWh-t igényelt, de az évente kb. 20%-os hatékonyságjavulás miatt a jelenlegi érték ennél valószínűleg alacsonyabb. Ami fontos, hogy a Bitcoin-bányászat részt vehet hálózati kiegyenlítő programokban és felhasználhatja a máskülönben elpazarolt megújuló energiát. Az AI és a hagyományos adatközpontok ezzel szembe folyamatos, megbízható áramot igényelnek, ezért kevésbé alkalmasak hálózati kiegyenlítésre. De nem csak az energia lehet kérdés. Az USA AI-szervereinek vízfogyasztása 2030-ra 731–1 125 millió m³ között lehet. A Bitcoin léghűtéses ASIC rendszerei minimális vizet igényelnek.
Összességében az AI esetén az inferencia tízszer hatékonyabb lett a GPT-4 és a GPT-4o között, de a teljes fogyasztás 60 TWh-ról 420 TWh-ra fog így is növekedeni 2024–2026 között. A streaming esetén az adatközponti energiaintenzitás évente 20%-kal csökkent 2010 óta, de a teljes óraszám és fogyasztás nő. Sajnos az adatközponti áramigény növekedésének 60%-át fosszilisek fedezik 2030-ig biztosan, +220 Mt szén-dioxid kibocsátással.
Az olyan gigászok, mint az Amazon, Microsoft, Meta, Google 50 GW megújuló energiaforrást kötöttek le már eddig is – ez Svédország teljes kapacitása. Az USA és Kína adják a növekedés 80%-át 2030-ig, de Írország teljes nemzeti energiakapacitásának akár 32%-a is mehet adatközpontokba 2026-ban.
A kriptovaluták esetében viszont az energiafelhasználás inkább stagnál és csökken, mint növekszik. Az Ethereum proof-of-stake modellre átállása például szinte teljesen nullára csökkentette az energiafogyasztását és ma több tranzakciót dolgoz fel, mint a Bitcoin, miközben annak energiaigényének mindössze 0,0015%-át használja.
A szén‑dioxid‑kibocsátás 99,992%-kal esett vissza, 11 millió tonnáról 870 tonnára, bizonyítva, hogy a blokklánc‑technológia nem feltétlenül igényel hatalmas energiát. A Bitcoin esetén a proof-of-work modell inkább biztonsági döntés, nem technológiai korlát. És míg a globális adatközponti energiafogyasztás 2026-ban 1 000 TWh lesz, addig a Bitcoin esetén úgy 150–171 TWh, ami Lengyelország éves fogyasztásával és a globális légiközlekedés 180–200 TWh-jával mérhető össze. Sajnos a megújuló energiaforrások a Bitcoin esetén biztosan nem fogják fedezni az igényeket 2023-ig, de a fejlődés egyértelmű lesz. Főleg a felesleges megújuló energia felhasználásában lehet szerepe a Bitcoinnak, ami pénzügyileg életképessé teszi projekteket – mint a vízenergia felhasználása Szibériában, a geotermikus energia Izlandon és Salvadorban, vagy a napenergia Texasban.
Közben viszont a Bitcoin három‑négyszer több negatív médiavisszhangot kap TWh‑nként, mint az adatközpontok, és kétszer annyit, mint az AI. Mindeközben azonban az AI és az adatközpontok energiaigénye folyamatosan nő, gyorsabban, mint a megújuló energia növekedése. Így sajnos az AI miatt a fosszilis gáznak kell betöltenie a hiányzó szükségletet, ami növelni fogja a károsanyag-kibocsátást. Az adatközpontok – különösen az AI – energiaigénye egyre jobban meghaladja majd a Bitcoinét.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
