A Bitcoin-ökoszisztéma mögött álló titkosítás 15 éve szüntelenül teszi a dolgát a nap 24 órájában, és sokan úgy gondolták, hogy egy olyan technológiáról van szó, amely évszázadokig feltörhetetlen, megsérthetetlen marad. Egy friss kísérlet azonban ismét felnyitotta azt a kérdéskört, hogy vajon mi lesz a Bitcoinnal a kvantumszámítógépek fejlődésével.
Giancarlo Lelli, független kutató most azonban egy nyilvánosan elérhető kvantumhardveren feltörte egy 15 bites elliptikus görbe kulcsát – ez pedig 500-szor nagyobb eredmény, mint a korábbi legnagyobb próbálkozás. Bár a Bitcoin hálózatának a feltöréséhez szükséges erőforrások még mindig messzinek tűnnek, ez aggasztó jel lehet.
A kriptovaluták egy része olyan matematikai védelemre épül, amelynek célja, hogy a publikus kulcsból ne lehessen visszafejteni a titkos kulcsot. Giancarlo Lelli kísérletét nem egy valós kriptovaluta-tárcán végezte, hanem egy erősen leegyszerűsített verzión, azonban a sikere mégis megmutatta, hogy a kvantumszámítógépekkel végzett támadások már nem puszta elméleti gyakorlatok.
Az elliptikus görbe önmagában egy olyan speciális matematikai görbe, amely egy egyszerű egyenletet ír le – nem egy kör, vagy ellipszis, hanem egy sima, szimmetrikus alakzat, amit a Bitcoin is például a titkosításhoz használ. A lényege, hogy a görbén lévő pontokat össze lehet adni speciális szabályok szerint, és ebből nehéz visszafejteni az eredeti számokat – ez védi a tárcát.
Az, hogy egy 15 bites görbéről beszélünk azt jelenti, hogy a kulcs biztonsága 2 a 15.-en, vagyis 32 768 lehetséges kombinációra épül – ez egy tesztméret, nem valódi védelemre szolgál. Mivel a Bitcoin secp256k1 görbéje 256 bites védelmet kínál, emberi ésszel felfoghatatlan kombinációs lehetőség áll előttünk. Lelli kísérlete azért számottevő, mert a korábbi legnagyobb siker mindössze egy 6 bites azonosítás volt, a kutató pedig ezért cserébe egy bitcoinnal
BTC Price
(BTC) gazdagodott a Project Eleven által.
Ez az esemény azért mérvadó, mert a kvantumfenyegetés eddig sokak fejében futurisztikus veszély volt, most viszont kézzelfogható demonstrációvá vált. A Project Eleven szerint a támadáshoz szükséges erőforrások folyamatosan csökkennek, és egyes becslések már jóval kedvezőbbek egy teljes 256 bites támadásra, mint korábban voltak.
„A támadás erőforrásigénye folyamatosan csökken, és vele együtt csökken az a küszöb is, amely gyakorlati kivitelezéssé teszi.”
— nyilatkozta Alex Pruden, a Project Eleven vezérigazgatója
A probléma leginkább azokat a tárcákat érintheti a jövőben, melyek publikus kulcsa már látható a blokkláncon – a kutatás szerint nagyjából 6,9 millió ilyen BTC-t azonosítottak, vagyis a kínálat egyharmadát. Ebben benne lehet például Satoshi Nakamoto becsült, nagyjából egymillió BTC-je is. Mielőtt azonban bárki pánikba esne, hogy veszélyben vannak az eszközei, fontos megjegyezni, hogy az elméleti veszély tényleges megvalósításához jelenleg 500 ezer fizikai qubit kvantum-információs egység szükséges, jelenleg pedig a legnagyobb gépek is „csak” pár ezret érnek el – például az IBM Condorja 1121-et.
Lelli eredménye nem azt jelenti, hogy a Bitcoin protokollja valóban feltörhető lenne, hanem azt, hogy a felkészülés ideje fogy. A Bitcoin fejlesztői már dolgoznak olyan átállási javaslatokon, mint a BIP-360, amely kvantumbiztosabb címformát vezetne be, és más nagy hálózatok — például az Ethereum, a Tron, a StarkWare és a Ripple — szintén külön migrációs terveket készítenek.
Ahhoz, hogy a Bitcoin elméleti szinten feltörhető legyen, félmillió különálló kvantumprocesszorra lenne szükség, melyeknek egyszerre kellene hibátlanul és szinkronizáltan működniük, extrém hidegben (-273 Celsius-fok körül).
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
