A Bitcoin ökoszisztémája egy újabb egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, amely nem a szabályozók vagy a bankok felől érkezik, hanem a fizika és a számítástechnika határmezsgyéjéről. Jameson Lopp, a neves cypherpunk és kutatótársai egy olyan drasztikus javaslattal álltak elő, amely alapjaiban rengetheti meg a hálózat filozófiáját: a kvantum-sebezhető bitcoinok – köztük Satoshi Nakamoto legendás, 74 milliárd dollárt érő vagyona – befagyasztását indítványozzák. A BIP-361 kódjelű indítvány célja, hogy megakadályozza a hálózat összeomlását egy olyan korszakban, ahol a kvantumszámítógépek képessé válnak a régi típusú digitális aláírások feltörésére.
A probléma gyökere a bitcoin hajnalán használt P2PK címekben rejlik. Ezek a korai tárcák nem rendelkeznek azzal a védelemmel, amelyet a mai modern címek élveznek, így a kvantumszámítógépek megjelenésével a bennük lévő nagyjából 1,7 millió BTC bárki számára prédává válhat, aki rendelkezik a megfelelő technológiával. Lopp érvelése szerint, ha egy rosszindulatú szereplő hirtelen rátenné a kezét Satoshi és más korai bányászok érmeire, az nemcsak brutális kínálati sokkot okozna, hanem teljesen lerombolná a hálózatba vetett bizalmat és az eszköz értékét is.
A javaslat egy háromlépcsős migrációs folyamatot vázol fel. Az első fázisban a hálózat egyszerűen megtiltaná az új utalások küldését a régi típusú címekre. A felháborodást azonban a második szakasz váltotta ki: öt évvel az aktiválás után a régi típusú aláírásokat érvénytelenítenék, ami gyakorlatilag befagyasztaná az összes ott maradt vagyont. Bár a terv tartalmaz egy mentőmechanizmust, amely zéró ismeretes bizonyítások (ZK-proofs) segítségével lehetővé tenné a későn ébredőknek a források visszaszerzését, a közösség egy része szerint ez a lépés túlmutat a védekezésen.
A vitát az indítvány kíméletlen logikája tüzeli leginkább. A szerzők szerint ez egyfajta ösztönző a frissítésre: aki nem mozgatja át az érmeit kvantumbiztos címekre, az kockáztatja vagyona befagyasztását. Ugyanakkor rámutatnak a matematikai igazságra is, miszerint az elveszett vagy befagyasztott érmék mindenki más tulajdonát értékesebbé teszik a szűkösség miatt, míg ha egy támadó lopja el őket, az mindenki mást elszegényít.
A Bitcoin közösség azonban éles kritikával illette a javaslatot, autoriternek és elkobzás jellegűnek nevezve azt. A kritikusok szerint a bitcoin lényege éppen az érinthetetlenség: Satoshi pénze legyen Satoshié, akkor is, ha ellopják.
Lopp elismerte, hogy a BIP-361 jelenleg csak egy nyers vázlat, egyfajta gondolatkísérlet arra az esetre, ha a kvantumfenyegetés kézzelfogható közelségbe kerülne. A javaslat célja nem az offenzív támadás, hanem egy védelmi vonal kiépítése egy olyan jövőben, ahol a tétlenség a hálózat teljes megsemmisülését jelentheti. A vita rávilágít a kriptovilág örök dilemmájára: mi a fontosabb, a magántulajdon sérthetetlensége vagy a kollektív rendszer túlélése egy minden eddiginél erősebb technológiai ragadozóval szemben?
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
