A Bitcoin története már több mint 15 éve íródik, és az idő előrehaladtával rég elfeledett történetek, már megoldottnak hitt viták és örök rejtélyek kerülnek előtérbe, de valamelyest ennek a titokzatosságnak és megváltoztathatatlanságnak a szimbóluma a vezető kriptovaluta. A sokak által csak spekulatív eszköznek tartott kriptovaluta mindössze az árfolyamig és az ETF-ekig terjed, ugyanakkor a hálózatról és az infrastruktúráról rengetegen megfeledkeznek, pedig technológiai oldalról az is fantasztikus.
Az elmúlt években megjelenő NFT-k, rúnák és inscription-ök azonban felforgatták a Bitcoin eredeti állapotát, egy szlovák fejlesztő demonstrációja pedig ismét felszínre hozta a vitát a konzervatív bitcoin-maximalisták és az ellentábor között: vajon mire is használható a Bitcoin?
Martin Habovštiak, a Rust Bitcoin könyvtár karbantartója, egy 66 kilobájtos TIFF képfájlt helyezett el a Bitcoin blokkláncán – egyetlen, összefüggő tranzakcióban. A tranzakció nyers hexadata visszafejthető, és szabványos képszoftverrel megnyitható képet eredményez. A kép nem más, mint Luke Dashjr, a Bitcoin Knots fejlesztője.
A demonstráció azért váltott ki heves reakciókat, mert Habovštiak állítása szerint nem használta azokat az eszközöket, amelyeket a vitatott Bitcoin Knots és a hozzá kapcsolódó BIP-110 korlátozni kíván. Nem szerepel a tranzakcióban OP_RETURN, nem épít Taprootra (SegWit v0-t használ), és nincs benne OP_IF szerkezet sem. Márpedig a BIP-110 javaslattípus épp az ilyen technikai „kiskapukat” zárná be egy ideiglenes soft fork (módosítási megoldás) keretében.
Dashjr vitatta, hogy a kép valóban „összefüggően” lenne tárolva a blokkláncon, vagyis, hogy egyben, megszakítás nélkül visszaállítható-e. Mivel azonban a tranzakció nyilvános és bárki által ellenőrizhető, a kérdés nem hitvita, hanem technikailag vizsgálható állítás lett. A konfliktus így túlmutat egyetlen képen: arról szól, mennyire lehet – vagy kell – korlátozni a Bitcoin hálózat felhasználási módjait.
A BIP-110 – amelyet korábban BIP-444 néven ismertek – egy egyéves, ideiglenes soft forkot javasol. Célja az OP_RETURN kimenetek 83 bájtra korlátozása, az egyedi adatpushok 256 bájtos plafonja, valamint bizonyos scriptelési lehetőségek szűkítése. A javaslat támogatói szerint az önkényes adatbeágyazás „spam”, amely jogi kockázatot jelenthet node-üzemeltetőknek, és eltéríti a Bitcoint eredeti, pénzügyi funkciójától.
A hálózat mintegy 8–9%-a jelenleg olyan node-ot futtat, amely támogatja a BIP-110-et, kizárólag a Bitcoin Knots implementációján keresztül. A támogatottság ugyan kisebbségi, de növekvő.
Habovštiak ráadásul készített egy BIP-110-kompatibilis változatot is a tranzakcióból, amely – saját állítása szerint – nagyobb lett, mint az eredeti. Ezzel azt kívánta demonstrálni, hogy a korlátozások paradox módon még több adatot eredményezhetnek a blokkláncon.
„Van valami, amit jobban gyűlölök a spamnél: a valótlanságokat.”
– Martin Habovštiak az X-felületén
A fejlesztő hangsúlyozta: egyszeri demonstrációról van szó, és nem teszi közzé a kódot, nehogy új NFT-hullámot indítson el.
A konfliktus valójában arról szól, hogy ki határozza meg a Bitcoin jövőjét: a szigorúan pénzügyi funkciót védők, vagy azok, akik szerint a protokoll semleges, és a piac dönti el, mire használják. A mostani eset megmutatta, hogy a technikai korlátozások kijátszhatók – legalábbis bizonyos mértékig.
A következő hónapok eldönthetik, hogy a BIP-110 mögé felsorakozik-e kritikus tömeg, vagy a Bitcoin továbbra is nyitott marad minden olyan adat számára, amelyért valaki hajlandó tranzakciós díjat fizetni. Egy 66 kbyte-os kép így jóval nagyobb kérdéseket vetett fel, mint amekkorának elsőre tűnik.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
