A BitMEX Research új javaslattal állt elő a bitcoin fejlesztői közösség számára, a sokat vitatott quantum freeze (azaz a kvantumfenyegetés miatti előzetes befagyasztás) helyett egy rugalmasabb, bizonyítékokra épülő megközelítést vetettek fel. Az úgynevezett „canary fund” modell lényege, hogy a rendszer csak akkor lépne életbe, ha a kvantumszámítógépek jelentette veszély ténylegesen, a blokkláncon is kimutathatóvá válik. A cél, hogy csökkentsék azokat a kritikákat, amelyek szerint a jelenlegi elképzelések túlzottan beavatkoznának a hálózat működésébe, miközben a biztonsági szempontok sem sérülnek.
A Bitcoin biztonsága jelenleg olyan kriptográfiai megoldásokon alapul, mint az elliptikus görbéken nyugvó aláírások, amelyek a mai számítógépekkel gyakorlatilag feltörhetetlenek. A kvantumszámítógépek fejlődése azonban elméletben megváltoztathatja ezt az egyensúlyt, ugyanis egy kellően fejlett rendszer képes lehet visszafejteni a privát kulcsokat a nyilvános adatokból. Ha ez bekövetkezne, akár régi, évek óta érintetlen bitcoinok, mint a korai időszakból, az úgynevezett „Satoshi-korszakból” származó bitcoinok is veszélybe kerülhetnének.
A probléma az, hogy jelenleg nincs egyetértés arról, hogy mikor válhat ez a fenyegetés valósággá. Ennek ellenére egyes fejlesztők már most radikális lépésekben gondolkodnak, például a BIP-361 keretében. Ez a javaslat fokozatosan korlátozná, majd végül teljesen befagyasztaná a kvantum szempontjából sebezhető címeken tárolt bitcoinokat. A kritikusok szerint ez túlzott beavatkozás lenne, amely jogi és filozófiai kérdéseket is felvet.
A BitMEX által javasolt „canary fund” modell éppen ezt a dilemmát próbálja feloldani. A rendszer egy speciális, úgynevezett „canary” címet vezetne be, amelyhez bizonyíthatóan senki sem ismeri a privát kulcsot. Ez a cím egyfajta tesztként szolgálna: ha innen valaha is sikerülne bitcoinokat elköltetni, az erős bizonyítéka lenne annak, hogy valaki képes feltörni a jelenlegi kriptográfiát, nagy valószínűséggel kvantumtechnológiával.
A közösség tagjai akár önkéntesen is küldhetnének bitcoinokat erre a címre, egyfajta jutalomként annak, aki először demonstrálja a támadást. Ha ez megtörténik, a rendszer automatikusan aktiválná a védelmi mechanizmusokat, beleértve a sérülékeny címek befagyasztását is. Így a beavatkozás nem feltételezéseken, hanem konkrét eseményen alapulna.
A javaslat egyik legnagyobb előnye, hogy nem bünteti előre a felhasználókat. A hálózat csak akkor lépne, ha a veszély kézzelfoghatóvá válik, ezzel erősítve a decentralizáció és a cenzúraellenállás elveit. Ráadásul a canary cím működése teljesen nyilvános lenne, így bárki valós időben követhetné az eseményeket.
Ugyanakkor a modell nem mentes a kockázatoktól. A rendszer bonyolultabb, mint egy egyszerű, előre ütemezett szabályozás, és több ponton is hibalehetőséget rejt. Az sem garantált, hogy egy valódi támadó éppen ezt a címet választaná első célpontként. Emellett az is felmerül, hogy egy ilyen „figyelő cím” túlzott figyelmet kapna, és akár pánikot is kiválthatna a piacon.
Fontos hangsúlyozni, hogy a canary fund nem végleges megoldás a kvantumfenyegetésre. Inkább egyfajta átmeneti, megfigyelésen alapuló mechanizmus, amely időt ad a közösségnek a valódi, hosszú távú válasz kidolgozására. Ez a válasz nagy valószínűséggel a kvantum-ellenálló kriptográfiai megoldások bevezetése lesz.
A vita jól mutatja, milyen nehéz egyensúlyt találni a biztonság és a rendszer alapelveinek megőrzése között. A BitMEX javaslata nem zárja le ezt a kérdést, de egy kevésbé drasztikus, inkább bizonyítékokra épülő irányt kínál. Ha másra nem is, arra mindenképpen jó lehet, hogy új lendületet adjon a fejlesztői párbeszédnek egy olyan témában, amely a Bitcoin jövőjét alapjaiban érintheti.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
