Öt EU-s jegybank építhet bitcoin-portfóliót: A jogi kiskapu az MNB előtt is nyitva áll

A Cseh Nemzeti Bank (CNB) 2025 októberében 1 millió dollár (kb. 330 millió Ft) értékben, a hivatalos devizatartalékoktól teljesen elkülönítve vásárolt bitcoinból, egy dolláralapú stabilcoinból és egy tokenizált betétből álló digitális eszközportfóliót. Bár az összeg kriptopiaci viszonylatokban csekélynek számít, a lépés annál figyelemreméltóbb, ugyanis ez az első alkalom, hogy egy Európai Uniós jegybank az Európai Központi Bank (EKB) beleszólása nélkül kísérletezzen kriptoeszközökkel. A Coinbase intézményi vezetője szerint hamarosan több EU-s nemzeti bank, köztük akár Magyarország is – nagy ellentmondások árán – követheti a cseh példát.

Hogyan nyílt lehetősége a CNB-nek a bitcoin tesztelésére?

A cseh jegybank röviden a derogáció (ideiglenes felmentés, mentesség) jogi sajátosságai révén nyert mozgásteret a bitcoinnal (BTC) BTC Price való próbálkozásokhoz. Ez azt jelenti, hogy Csehország EU-tag, de még nem vezette be az eurót, vagyis az EKB bizonyos kötelező iránymutatásai és engedélyezési szabályai nem vonatkoznak rá teljes körűen. Ebből kifolyólag lehetősége nyílt arra, hogy nem a hivatalos tartalékok részeként, hanem kísérleti, oktatási célú eszköztárként tegyen szert bitcoin-tartalékra. Magyarország, Lengyelország, Románia, Svédország és Bulgária szintúgy ebben a kalapban vannak, így nekik is lehetőségük lenne a bitcoin-portfólióval való kísérletezésre.

Magyarország is lemásolhatja a cseh modellt?

Technikailag igen, politikailag viszont már elég nehezen lenne kivitelezhető. Csehországhoz képest Magyarország is derogációs státuszt élvez, vagyis ő is mentesül az EKB bizonyos kötelezettségei alól, ezáltal pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is képes lenne egy elkülönített BTC-portfólió létrehozására. Csakhogy a cseh modell egy az egyben való adaptálása az elmúlt évek hazai pénzügyi és politikai kommunikációja alapján komoly önellentmondást jelentene:

• A magyar monetáris politika következetesen óvatos a kriptókkal szemben. Az MNB többször is spekulatív, szabályozási kockázatokkal járó és pénzként történő használatra alkalmatlan eszközként jellemezte őket.
• A kormányzati kommunikáció szerint a bitcoin volatilitásának hatására a magyar gazdaság akár le is térhetne a stabil és biztonságos pénzügyi pályáról; még egy kis méretű portfólió is komoly politikai támadási felületté válna.
• Az MNB a szigorú nemzetközi szabályozás képviselője, a cseh modell pedig a szabályozási kiskapu kihasználásával nem fér bele a szigorúbb felügyelet narratívájával.

Mi a helyzet a többi EU-s országgal?

Lengyelországban és Romániában elképzelhető a digitális pénzügyi innováció, míg a világ egyik legdigitálisabb gazdaságaként számontartott Svédországban kifejezetten logikus lépés lehet a cseh modell implementálása. Bulgária előtt viszont a kiskapu hamarosan bezár, amikor 2026. január 1-jén csatlakozik az euróövezethez. Bár Dánia sem tagja az eurózónának, a hivatalos szerződéses opt-out (tartós mentesség) miatt más jogi kategóriába tartozik, így rá nem vonatkozik a csehekhez hasonló kiskapu.

Az euróövezeti országok előtt azonban az EKB szigorú felügyelete gyakorlatilag továbbra is minden kaput zárva tart. A BTC-t nem tekinti hivatalos tartalékeszköznek, és a kriptoeszközökre vonatkozó extrém magas tőkekövetelmények miatt a jegybanki mérlegekben gyakorlatilag nincs realitása egy BTC-pozíciónak.

Miért fontos a CNB lépése?

A cseh jegybank precedenst teremtett a BTC-kísérletével az EU-ban: bebizonyította, hogy az EKB hatáskörét szabályosan megkerülve is lehetséges operatív és kockázatkezelési tapasztalatot szerezni a digitális eszközök világában. Bár elméletileg öt további nem euróövezeti ország is követhetné a példát, a politikai realitás országonként erősen eltér. A kérdés viszont most már nem is az, hogy jogilag lehetséges-e, hanem az, hogy ki lesz elég merész megtenni az első lépéseket Csehország után.

Megjelent a BitcoinBázis oldalon.