A GDP arányában mérve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi beruházási és fejlesztési hullám a legnagyobb ipari beruházási folyamat az Egyesült Államokban a 19. századi országos vasútépítés óta.
Sok befektetőben azonban még élénken élnek az 1990-es évek végén kialakult dotkom-boom, majd a 2000-es összeomlás okozta veszteségek és emlékek. Ez pedig felveti a kérdést: vajon az AI-ciklus mely szakaszában járunk éppen? A mai elemzésben összevetjük a mostani AI-boomot az 1990-es évek internetes buborékjával.
Az 1990-es évek végi dotkom-lufi idején a távközlési vállalatok több mint 500 milliárd dollárt fektettek be (olcsó vállalati hitelekből finanszírozva) szárazföldi és óceán alatti kábelvezetékek kiépítésébe, abban a hitben, hogy az internetforgalom tartós keresletet teremt majd a sávszélesség iránt. Ezek a cégek azonban túlbecsülték az optikai kábelek iránti igényt, és túlzott beruházásokat hajtottak végre. Mire az internetlufi kidurrant, a kontinenseken átívelő és transzatlanti optikai kábelek több mint 90%-a „sötét”, azaz kihasználatlan maradt, ami zuhanó részvényárfolyamokhoz és tömeges csődhullámhoz vezetett.
Napjainkban a pesszimisták egyik fő érve az, hogy a történelem ismétli önmagát, csakhogy most az NVIDIA grafikus kártyák gyártására irányuló túlzott beruházások jelentik a problémát. A tények azonban cáfolják ezt a nézetet. Az NVIDIA H100 egy hároméves, modelltanításra szolgáló chip. Bérleti díja elképesztő mértékben, havi szinten 22%-kal emelkedett, és elérte az óránkénti 3,28 dollárt. Ahelyett, hogy ezek az elavult chipek kihasználatlanul állnának, a hyperscaler szolgáltatók mint az Amazon és a Microsoft felárat fizetnek értük.
1999-ben hatalmas hullámban vitték tőzsdére az internetes cégeket. Ezen új részvénykibocsátások mintegy 75%-a nettó veszteséggel végződött. Napjainkban a technológiai szektor tőzsdei bevezetéseinél a GAAP szerinti nyereségességi arány körülbelül 50%-os, mivel a privát tőket befektetők szigorúbb elvárásokat támasztanak. A vezető AI cégek – mint például az Alphabet (GOOGL), az Advanced Micro Devices (AMD) és a Micron (MU) – kimagaslóan nyereségesek. A Micron például a legutóbbi negyedévben 28,86 milliárd dolláros nettó eredményt ért el.
A Micron P/E mutatója 44 körül alakul
A dotkom-lufi csúcsán az átlagos árfolyam-nyereség (P/E) mutató meghaladta a 200-as értéket. Ezzel szemben a vezető AI cégek P/E mutatója rendkívül kedvező, mivel az értékelésüket az utóbbi időben visszafogták a geopolitikai aggályok.
A Dell P/E mutatója 29 körül alakul
A Dell (DELL) P/E mutatója például 28,52-es szinten áll. Összehasonlításképpen a korszak egyik vezető internetes vállalata, a Cisco (CSCO) esetében a mutató csúcsértéke elérte a 200-at.
Bár az AI technológia kiépítésének hatalmas léptéke magával hozza az összehasonlítást a kilencvenes évek végén kialakult dotkom-lufival, a két jelenség összekapcsolása azonban figyelmen kívül hagyja a gazdasági valóság lényeges elemeit. A közvetlen hardverhasznosításra, a stabil nyereségességre és az alacsony értékelési szintekre épülő AI fellendülés sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mint annak idején az internetes boomra jellemző vállalatoknál.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
