A globális pénzpiacok évek óta a japán jen olcsó hitelezéséből élnek, az úgynevezett „carry trade” stratégia azonban az elmúlt években is többször megrengette az egyébként stabilnak tűnő tőkepiacokat. Az alacsony kamatozású, jen-alapú hitel magasabb hozamú eszközökbe történő befektetése azonban most véget ér, miután a Bank of Japan hosszú évtizedek laza monetáris politikájának véget vet, és tovább emeli kamatait – erről Kazuo Ueda, a japán jegybank elnöke beszélt.
Miután december 19-én 0,75%-ra emelték a kamatot, a piacok egyelőre meg sem érezték, ugyanakkor az 1995 óta fennálló legmagasabb kamatok könnyedén hatással lehetnek a makrogazdaságra. Viszonyításképp, a bitcoin korábban minden japán kamatemeléskor beesett. Nézzük, mihez vezethet most a globális likviditáscsökkenés beindítása.
A Bank of Japan kamatpolitikája messze egyedülálló a világon: Japán 2024 februárjában döntött úgy, hogy felhagy az egyébként 2011 januárja óta fennálló nullás, vagy olykor negatív, kamatkörnyezet alkalmazásával, most pedig két év alatt egészen 0,75%-ig emelték az alapkamatot. Kazuo Ueda, a Bank of Japan elnöke, nemrégiben azonban azt nyilatkozta, hogy további kamatemelésekre lehet számítani, ezzel pedig akár 1995 óta nem látott magasságokba is emelhetik az alapkamatot – utoljára ugyanis ekkor volt 1% feletti alapkamat Japánban.
„Tovább emeljük a kamatokat a gazdaság és az infláció javulásával összhangban. A megfelelő lazítás-csökkentés stabil inflációs cél eléréséhez és hosszú távú növekedéshez vezet.”
A japán kamatemelések azonban általában képesek felforgatni a tőkepiacokat: 2024 februárjában és márciusában, amikor véget ért a negatív kamatkorszak, a bitcoin
BTC Price
(BTC) árfolyama 23%-ot, 2025 januárjában pedig 31%-ot esett – bár azt meg kell jegyezni, hogy ezekben az időkben más piaci katalizátorok is működésbe léptek.
Ezeket a döntéseket a makrogazdaság is megérezte: a Nikkei 225 augusztusban villámgyorsan 12%-os napi veszteséget könyvelt el, a globális tőzsdék 6-8%-ot estek, a VIX félelemindex pedig 65-ig emelkedett. Ennél is súlyosabb volt 2024 augusztusában a „carry trade” -pánik, amikor a globális tőzsdék mellett a kriptovaluták is jelentős zuhanást szenvedtek el napok alatt – erről akkoriban egy hosszabb elemzést is közzétettünk.
A piacot irányító mechanizmus rendkívül egyszerű: a japán jen gyengülése (156,8 JPY/USD) fenntartja a carry trade-et, de erősödésnél a pozíciók lezárulnak, likviditást vonva ki a kriptopiacokból. A bitcoin minden alkalommal 20-30%-ot esett az elmúlt három emelés után, mert a befektetők pánikszerűen adják el kockázatos eszközeiket.
A csatolt grafikonon azonban jól látszik, hogy a technikai elemzők ennek ellenére bizakodók: az Ádám és Éva alakzat szerint véget ért a medvés szakasz és bikás ciklus következhet. Ennek ellenére, ha a Bank of Japan tartja ígéretét és 100-175 bázispontos emelést hajt végre, könnyen lehet, hogy a BTC-t ismét 80 ezer dollár körüli szintig visszarántják.
Mindeközben a 10 éves japán kötvényhozam 1999 óta nem látott szintre emelkedett, de a 2,9%-os infláció mellett a reálkamat jelenleg -2,15%, vagyis rendkívül messze van még a semleges szinttől is. Japán ezzel már nem számít hitelező nagyhatalomnak, a kockázatos eszközök számára meg a 160 feletti JPY/USD globális pánikot szülhet.
2026-ot két kifejezetten fontos makrogazdasági esemény határozhatja meg: miközben az amerikai jegybank folyamatosan bővíti a likviditást, addig a japán jegybank szigorral lép fel az infláció ellen. A technikai jelek ugyan bikásak, de a korábbi tapasztalatok alapján bármikor bekövetkezhet egy akár 10-20%-os esés is.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
