Mennyi pénzből lehet befolyásolni egy részvény vagy egy kriptó árfolyamát?

A HVG beszámolója szerint egy budapesti banki alkalmazott hónapokon keresztül a felesége értékpapírszámláján keresztül befolyásolta egy alacsony forgalmú magyar részvény árfolyamát.

2020 decembere és 2021 májusa között összesen mintegy 12 millió forintnyi eladási és hasonló értékű vételi megbízást adott, vagyis nagyjából 24 millió forintos összforgalmat bonyolított le.

Első ránézésre ez nem tűnik kiemelkedő összegnek, a probléma azonban nem a tőke nagyságában rejlett. A fél év során ugyanis az érintett részvény teljes forgalmának mintegy 57%-a hozzá köthető volt, míg 32 kereskedési napon gyakorlatilag minden kötés ugyanettől a szereplőtől származott. Egy ilyen illikvid piacon már nem egyszerűen egy aktív befektetőről beszélünk, lényegében ő maga jelentette a piac jelentős részét.

Nem a kapitalizáció számít, hanem a likviditás

Egy eszköz árfolyamát nem elsősorban a piaci kapitalizáció határozza meg, hanem a likviditása.

Hiába ér sok milliárdot egy vállalat papíron, ha a részvényével alig kereskednek, már viszonylag kis tőkével is jelentős árfolyammozgást lehet előidézni. Ha valaki tartósan a forgalom jelentős részét adja, könnyebben képes befolyásolni az árfolyam alakulását, még akkor is, ha ehhez „csupán” néhány tízmillió forintnyi tőkét használ.

Ugyanez az alapelv a kriptopiacokon is érvényes, nem a market cap mutatja meg, hogy mennyire könnyű megmozgatni egy tokent, hanem az order book mélysége és a tényleges kereskedési volumen.

Mire elég 24 millió forint a kriptopiacon?

A 24 millió forint nagyjából 60-70 ezer dollárnak felel meg. Ez nem számít whale-méretű összegnek, ugyanakkor számos kisebb kriptovaluta esetében már érezhető piaci hatást válthat ki.

A kisebb altcoinok között ma is sok olyan található, akár a Binance-en, akár más tőzsdéken, ahol a napi spot forgalom csupán néhány tíz- vagy néhány százezer dollár. Ilyen környezetben egy 70 ezer dolláros agresszív vételi vagy eladási megbízás akár a napi volumen jelentős részét is kiteheti, és könnyen több árszintet is átvihet az ajánlati könyvben.

A piaci mélység a kulcs

Az ajánlati könyv (order book) mélysége megmutatja, hogy mekkora vételi vagy eladási megbízás szükséges ahhoz, hogy érezhetően elmozduljon az árfolyam.

Ha az aktuális ár közelében kevés ajánlat található, egy nagyobb piaci megbízás gyorsan „felszedi” ezeket a szinteket. Vétel esetén ez felfelé, eladáskor pedig lefelé tolja az árat.

Ez történt a BÉT-es ügyben is, egy alacsony forgalmú piacon egyetlen aktív szereplő is képes lehet aránytalanul nagy hatást gyakorolni az árfolyamra.

Bitcoin a Binance-en már egészen más világ

A Bitcoin esetében azonban teljesen más nagyságrendekről beszélünk.

A Binance a világ egyik leglikvidebb kriptotőzsdéje, ahol a BTC spotpiac napi forgalma rendszeresen milliárd dolláros nagyságrendet ér el. A Glassnode és a Binance Square adatai alapján ez az utóbbi időszakban jellemzően 2-10 milliárd dollár között mozgott.

Ebben a környezetben egy 60-70 ezer dolláros piaci megbízás a teljes napi forgalomnak csupán elenyésző töredékét jelenti. Egy ilyen order önmagában legfeljebb minimális, rövid életű árfolyamkilengést okozhat.

Természetesen nincs olyan univerzális összeg, amely garantáltan meghatározott mértékű árfolyammozgást idéz elő. Ez mindig függ az aktuális likviditástól, a napszaktól, a piaci hangulattól és attól is, hogyan hajtják végre a megbízásokat. Általánosságban azonban igaz, hogy a Bitcoin piacán már több millió, sőt gyakran több tízmillió dollárnyi tartós vételi vagy eladási nyomás szükséges ahhoz, hogy érdemi, tartós trend alakuljon ki.

Miért fontos a market depth?

A market depth, vagyis a piaci mélység azt mutatja meg, hogy az aktuális ár környezetében mekkora vételi és eladási mennyiségek várakoznak különböző árszinteken.

Sekély ajánlati könyv esetén kevés ajánlat áll rendelkezésre, ezért már egy közepes méretű megbízás is jelentős árfolyamváltozást okozhat. Ezzel szemben egy mély, likvid piacon minden árszinten nagy mennyiségű ajánlat található, így ugyanekkora megbízás szinte észrevétlen marad.

Ez az egyik legfontosabb különbség a kisebb altcoinok és a Bitcoin között.

Iceberg megbízások: így kereskednek a nagy szereplők

A fejlett piacokon a nagy intézményi szereplők ritkán jelennek meg egyetlen óriási megbízással.

Erre szolgálnak az úgynevezett iceberg megbízások. A Binance meghatározása szerint ezek egy nagy vételi vagy eladási megbízást több kisebb részre bontanak, amelyek közül egyszerre csak egy jelenik meg az ajánlati könyvben. Miután az első rész teljesül, automatikusan megjelenik a következő, egészen addig, amíg a teljes mennyiség le nem kereskedik.

Ennek több előnye is van. Egyrészt csökkenti a látható piaci hatást, hiszen a többi kereskedő nem látja a teljes megbízás méretét. Másrészt mérsékli annak kockázatát, hogy más szereplők megpróbálják kihasználni a nagy order jelenlétét, illetve segíthet kedvezőbb végrehajtási árat elérni azáltal, hogy nem mozdítja el szükségtelenül a piacot.

A Binance-en az iceberg megbízások limit és stop-limit típusoknál érhetők el, és egy megbízás legfeljebb 50 részre bontható.

Mit érdemes ebből megjegyezni?

A BÉT-es ügy jól megmutatta, hogy egy alacsony forgalmú piacon már viszonylag szerény tőkével is jelentős árfolyammozgást lehet kiváltani, ha valaki a kereskedés nagy részét adja. A kriptopiacon ugyanez ma is előfordulhat számos kisebb altcoin esetében, ahol sekély az ajánlati könyv és alacsony a napi volumen.

A Bitcoin és a legnagyobb kereskedési párok azonban már más ligában játszanak: ott egy 60–70 ezer dolláros megbízás többnyire csak átmeneti zajt jelent. Éppen ezért egy tradernek nem elég az árfolyamgrafikonokat figyelnie – a likviditás, az ajánlati könyv mélysége és a kereskedési volumen legalább ennyire fontos ahhoz, hogy megítélje, mekkora hatást gyakorolhat egy-egy nagyobb megbízás a piacra.

Megjelent a BitcoinBázis oldalon.