A Kreml egyik legfontosabb gazdasági tanácsadója szerint a kriptobányászat mára akkora méretet öltött Oroszországban, hogy érezhetően hat a devizapiacra és a rubel árfolyamára. Maxim Oreskin úgy fogalmazott: a bitcoinbányászat az ország „rejtett exportja”, amelyet eddig alábecsültek a hivatalos statisztikák.
Oreskin a moszkvai „Russia Calling!” befektetési fórumon beszélt arról, hogy a digitális eszközök bányászata már most is jelentős bevételt termel az országnak, mégis szinte láthatatlan a jegybank és a statisztikai hivatal számára. Szerinte a kriptobányászatból származó pénzáramok alulbecslése az egyik oka annak, hogy a rubel árfolyamát az utóbbi időben nehezebb előre jelezni.
A bányászatból befolyó összegek egy részét ugyanis külföldön váltják át, vagy az importszámlák rendezésére használják fel, miközben a hivatalos exportstatisztikákban ez nem jelenik meg. Oreskin szerint ezért a kriptobányászatot új exporttételként kellene feltüntetni az ország fizetési mérlegében, és a központi banknak is számolnia kellene vele a makrogazdasági modellekben.
Oroszország tavaly jogilag is elismerte a kriptobányászatot, mint gazdasági tevékenységet. Vállalatok és egyéni vállalkozók is regisztrálhatnak, hogy hivatalosan, adófizetőként végezzenek bányászati tevékenységet. A kormány saját becslései szerint azonban az aktív bányászok kevesebb mint egyharmada jelentkezett be ténylegesen a hatóságoknál.
Ez azt jelenti, hogy az ágazat döntő része továbbra is az árnyékgazdaságban működik. Egyes szakértők ezért adó- és szabályozási amnesztiát sürgetnek, hogy a bányászok félelem nélkül léphessenek át a „szürke zónából” a hivatalos gazdaságba. Amíg ez nem történik meg, a kriptobányászatból származó bevételek nagy része a statisztikákon kívül marad, miközben a devizapiacra mármost is hatást gyakorol.
Kapcsolódó tartalom: Lelepleződött Oroszország legnagyobb illegális Bitcoin-bányászfarmja
Moszkva közben óvatosan, de láthatóan újragondolja a kriptovalutákhoz való viszonyát. Egy kísérleti jogi rezsim (ELR) keretében már lehetővé tették, hogy orosz vállalatok külföldi kereskedelmi ügyleteikben kriptót használjanak fizetőeszközként. Ez ugyan csak korlátozott hozzáférést biztosít a kriptoeszközökhöz, mégis jelzi, hogy a digitális valutákat kezdik beépíteni a külkereskedelmi eszköztárba.
A Bank of Russia, amely korábban határozottan ellenezte a kriptók széles körű hazai használatát, mostanra jóval pragmatikusabb álláspontra helyezkedett. A jegybank jelezte, hogy 2026-tól kész bővíteni a befektetők hozzáférését a kriptoeszközökhöz, és sürgeti a szükséges jogszabályok elfogadását. Engedélyezték, hogy a bankok kriptoval kapcsolatos termékekkel dolgozzanak, és alapok is fektethetnek kripto derivatívákba.
Mindez arra utal, hogy Oroszország a jövőben nemcsak energiaszállítóként, hanem kriptoszereplőként is nagyobb súlyt szán magának a globális gazdaságban. A bitcoin bányászat pedig – még ha ma „rejtett exportként” is emlegetik – egyre kevésbé marad láthatatlan az orosz gazdaság térképén.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
