A kriptovaluta-piac bő 15 éves története és az egyre átfogóbb szabályozási rendszerek ellenére továbbra is sok szempontból vadnyugati stílusban működik, és ezt a csalók is tudják. A digitális eszközök nemcsak befektetési- és felhasználási eszközök, hanem a csalók egyik kedvenc csatornája is, mivel sokan tapasztalatlanok vagy mohók, akik kriptovalutákkal foglalkoznak.
A Szövetségi Nyomozóiroda friss jelentése szerint 2025-ben rekordot döntött a kriptovalutákhoz kapcsolódó visszaélések értéke, amely meghaladta a 11 milliárd dollárt. Ez hatalmas ugrásnak minősül az elmúlt években mért eredményeihez képest, azonban az még szomorúbb, hogy első sorban az idősek és a megtakarításaikra támaszkodó befektetők voltak érintettek főleg.
Az FBI Internet Crime Complaint Center friss jelentése szerint az IC3 2025-ben 181 ezernél is több kriptovalutákkal kapcsolatos panaszt fogadott, a veszteségek mértéke pedig 11,36 milliárd dollár, vagyis 3,5 billió forint volt, ami 22%-os növekedést jelent a 2024-ben mért adatokhoz képest.
A kriptós csalások ezzel az összes internetes bűncselekményhez kapcsolódó veszteség több mint felét adták, vagyis a digitális eszközök a csalók számára az egyik leghatékonyabb eltüntetési és pénzmozgatási csatornává váltak.
Önmagukban a kriptovaluták 7,2 milliárd dolláros veszteségért feleltek, valamint 61 500 panasz érkezett olyan esetekben, ahol közvetlenül az árfolyam-ingadozás volt a veszteség fő oka. Ez nem új minta: az IC3 2024-es jelentése szerint ugyanez a trend volt megfigyelhető már 2 évvel ezelőtt is, azonban a probléma nem csillapodott, hanem erősödött.
A legsúlyosabb veszteséget a 60 év felettiek szenvedték el: 44 555 kriptós panaszhoz 4,4 milliárd dollárnyi kár társult. Ez jól mutatja, hogy a csalók nem a technológiai újdonságot, hanem az emberi bizalmat és a sürgetést használják ki, sokszor hosszú távon felépített, személyre szabott megtévesztéssel.
A jelenség párhuzamba állítható a tavalyi adatokkal, amikor a 60 év felettiek még „csak” 2,8 milliárd dollárt vesztettek kriptós csalásokon; a mostani ugrás tehát drámai. Az IC3 szerint a kriptós veszteség átlagosan 62 604 dollár volt, és 18 589 áldozat több mint 100 000 dollárt vesztett, ami azt jelzi, hogy ezek a csalások gyakran teljes megtakarításokat emésztenek fel.
„A csalók ma már kifinomultabb eszközökkel dolgoznak, de a céljuk ugyanaz maradt: minél több pénzt kicsalni az áldozatoktól.” — áll az FBI, IC3 2025 Internet Crime Report-jában
A jelentés szerint a kriptós ATM‑ek és kioszkok egyre nagyobb kárt okoznak: 2025‑ben 13 460 panasz és 389 millió dolláros veszteség kapcsolódott ezekhez a gépekhez, ami 58 százalékos éves növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az FBI először kifejezetten külön is nyomon követte a mesterséges intelligenciához kötődő csalásokat: 22 364 panaszhoz 893 millió dollár kár társult, és az esetek jelentős részében a csalók éppen kriptoval kitekert kárért feleltek. A minta világos: az átverések következő hullámát egyre inkább a mesterséges intelligencia hajtja – deepfake‑ek, hamis hangok, digitális avatarok és hitelesnek tűnő online személyiségek segítségével tudnak a csalók sokkal hihetőbb, személyre szabott és ezért veszélyesebb támadásokat indítani.
A mostani rekord ezért nemcsak a bűnügyi statisztikákban betűzik, hanem potenciális szabályozási fordulópont is: valószínűleg szigorúbb felügyelet és ellenőrzés várható a kriptós szolgáltatókra, különösen az ATM‑üzemeltetőkre. A lényege egyszerű: a kriptó önmagában nem a probléma, de a gyors, visszafordíthatatlan pénzmozgás és a gyenge fogyasztóvédelem ideális terepet biztosít a visszaéléseknek. A következő hónapokban várható több állami és szövetségi intézkedés inkább a megelőzés, az ügyfélazonosítás és a gyanús tranzakciók korai leállítása irányában, hiszen a digitális pénzügyek és a mesterséges intelligencia egyre szorosabb összefonódása miatt a csalások egyre profibbak és álcázottabbak lesznek – és aki nem figyel oda, könnyen a következő rekord egyik névtelen áldozata lehet.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
