A kriptovaluta-piac egyik leghangosabb narrátora, Arthur Hayes ismét védelmébe vette a gyengélkedő bitcoint, és azt mondta, a vezető kriptovaluta korai visszajelzést ad a befektetőknek a hagyományos pénzügyi rendszer sérülékenységéről. Miközben mindenki a mesterséges intelligenciában látja a jövő nagy újítását, addig néhányan már attól rettegnek, hogy ez hozhatja el a következő lufit, ami a kétezres évek eleji dotcom-válsághoz, vagy a 2008-as ingatlanválsághoz hasonló károkat okozhat.
Hayes szerint a bitcoin és a technológiai szektor szétválása nem csupán zaj, hanem egy korai riasztás a közelgő AI-problémákra. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia végig fog gyűrűzni az egész társadalmon, ez pedig pénzbőséghez és extrém magas inflációhoz vezethet, amivel szemben a bitcoin az egyetlen menedék.
Hayes rendszeresen kritizálja a fiat gazdaságot és fogja a bitcoin pártját még akkor is, ha a vezető kriptovaluta esetlegesen gyengén teljesít. Most legfrissebb okfejtésében a bitcoint egy riasztó eszköznek nevezi, ami a leggyorsabban reagál minden piaci sokkra – köztük a dollár-alapú hitelkínálat változására is.
A BitMEX kriptovaluta-tőzsde társalapítója szerint, miközben a Nasdaq 100 nempénzügyi részvényindex viszonylag stabil, addig a bitcoin
BTC Price
(BTC) árfolyama jelentősen visszaesett korábbi történelmi csúcsához képest, ez pedig indikátorként szolgál az úgynevezett „hitelpusztuláshoz”.
A gondolatmenet lényege egy egyszerű stressztesztben rejlik: ha az amerikai fehérgalléros munkásállomány 20% alá esik a mesterséges intelligencia miatti leépítéseknek köszönhetően, ez nagyjából 330 milliárd dollárnyi fogyasztási hitelveszteséget, és további 230 milliárd dollárnyi jelzáloghitel-veszteséget jelenthet. Állítása szerint ez a bankrendszeri tartalékok után is kb. 13%-os saját tőke-leírást eredményezhet iparági szinten, és a gyengébb regionális bankoknál gyors pánikot, betétmenekítést, hitelbefagyást indíthat.
Hayes abból indul ki, hogy a hétköznapi félelemforrás jelenleg az, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a fehérgalléros munkák egy részét: közgazdászok és kutatók szerint az AI a munkák jelentős részét nyomás alá helyezheti, becslések szerint pedig akár 6-7%-os munkahelyvesztési kockázatról is szó lehet. Ennek alapja, hogy az „AI-exponált” pozíciókban jelentés gyengülést mutatott a felvételi arány.
Ugyanakkor a 20%-os, gyors és koncentrált „eltűnés” erős állítás: a munkaerőpiaci alkalmazkodás jellemzően lassabb (felvételi stop, lemorzsolódás, átárazott bérek), így a hitelromlás is inkább hullámokban épül fel, nem feltétlen egyetlen sokkban.
A másik nagy kérdés a Bitcoin–Nasdaq kapcsolat: több piaci elemzés is kiemeli, hogy a korreláció időszakonként szétesik, majd stresszhelyzetekben gyakran visszarendeződik, vagyis a „szétválás” önmagában még nem bizonyítja a közelgő bankválságot. Van olyan értelmezés is, hogy a mostani korrelációs hiány lehet átmeneti anomália vagy piaci mikrostruktúra-hatás (ETF-áramlások, pozicionáltság), nem pedig tiszta makro-előjel.
Hayes korábban több alkalommal is említette a pénznyomtatást, mint a logikája forrását: 2025 végén egy úgynevezett Reserve Management Purchases eszköznek tulajdonította azt, hogy hamarosan gyors felfutás jöhet, ami az amerikai jegybank adósságvisszavásárlásáról szól. 2026 januárjában pedig egy japán piaci stressz–Fed-beavatkozás forgatókönyvét vetette fel, amely szerinte szintén dollár-likviditást pumpálhatna a rendszerbe. Ezek a tézisek közös mintát mutatnak: Hayes akkor a leginkább optimista, amikor valamilyen rejtett vagy kényszerű likviditási fordulatot lát közeledni.
Kérdés ebbe a láncba bele tud-e illeszkedni az AI, vagy sem: ha a következő 6-18 hónapban valóban romlik a fogyasztói hitelminőség – köszönhetően az AI-nak, vagy sem – akkor Hayes riasztása valóban helytálló lehet; ha nem, akkor lehet a BTC és a Nasdaq 100 ideiglenes szétválása csak egy piaci narratíva.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
