A kriptovaluta-világban meglehetősen vékony határ húzódik aközött, hogy valaki egy befolyással rendelkező hős vagy egy hidegvérű csaló. Legyen szó akár a Binance alapítójáról, CZ-ről, Richart Heartról, Sam Bankman-Friedről, vagy éppenséggel David Baileyről, minden szereplőnek megvan a maga története, azonban A Bitcoin Magazine első emberének a története mégis eltér a többitől.
David Bailey neve az elmúlt bő tíz évben összeforrt a Bitcoinnal, miután övé a világ legnagyobb kriptovaluta-médiabirodalom, ő felel a legnagyobb konferenciákért, és ő súgta Donald Trump fülébe a digitális eszközökkel kapcsolatos ügyeket a 2024-es választási kampánykor. Utánajártunk, hogyan építette fel Bailey 710 millió dolláros bitcoin-kincstárát, és hogyan apad el a csúcson 23 milliárd dollárt érő birodalom.
David Bailey az alabamai egyetemen folytatott közgazdasági tanulmányokat, ahol szakiránya a libertárius pénzügyi elvek voltak – nagy valószínűséggel ez az erős osztrák iskola az, amely a Bitcoin felé sodorta őt. Bailey 2012-ben vásárolt először a bitcoinból, amikor annak darabja 10 dollárt ért, vagyis az évek alatt meglehetősen komoly növekedést ért el, ha csak a százalékokat nézzük – Bailey azonban nem állt meg az egyszerű befektetői szemléletnél.
Egy évvel később, 2013-ban megalapította a BTC Media nevű céget, amely a Bailey-család nyomtatott kiadványokban szerzett tapasztalatára támaszkodva indult el: első terméke a yBitcoin nevű magazin volt, az egyik legelső globálisan terjesztett kripto-kiadvány. Az ezt követő lépés azonban brandépítés szempontjából briliáns lépés volt, ugyanis megvásárolta a Bitcoin Magazine-t Vitalik Buterintől és Mihai Alisietől, vagyis a szektor legtekintélyesebb médiaterméke a kezébe került.
Ezt követte Let’s Talk Bitcoin podcasthálózat felvásárlása, majd a BTC Inc. név alatt szerveződő birodalom egyre bővült: megkezdődött a Bitcoin Conference, amely napjainkra a világ vezető rendezvénysorozata lett, tízezres tömegeket vonzva a világ legnépszerűbb városaiba csak emiatt, mindeközben pedig Bailey társalapítóként létrehozta az UTXO Management intézményi befektetési alapot, amely számos bitcoin-kincstári vállalkozás létrejöttét segítette.
A szektor vezető médiaszemélyiségeként a politikából sem maradhatott ki: Bailey volt az, aki a 2024-es amerikai elnökválasztási kampányban segítette Donald Trump fellépését a Bitcoin Konferencián, a jelenlegi elnök kampányában pedig tanácsadói szerepkörrel bírt. A probléma azonban az volt, hogy mire Bailey elérte szakmája csúcsát, a bitcoin árfolyamára alapozott szerencséje elfogyott.
Bailey saját magát Morganokhoz, Mediciekhez és a Rotschildokhoz hasonlította, amikor 710 millió dollárt gyűjtött össze egy olyan tőzsdén jegyzet vállalat felépítéséhez, amely bitcoin-kincstárat épít. A grandiózus terv azonban egy látványos pénzügyi szerkezetbe csomagolta a kisrészvényesek kockázatát – miközben a hitelezők minden fordulatnál biztonságban maradtak.
2025 májusában bejelentette, hogy Nakamoto Holdings nevű cége összeolvad egy eddig ismeretlen, KindlyMD nevű, egészségügyi szférában tevékenykedő mikrovállalattal. A tranzakcióhoz 510 millió dollárt intézményi magántőkén (PIPE) keresztül, 200 millió dollárt pedig átváltható kötvényeken keresztül szerzett, a vállalat részvényárfolyama pedig napok alatt 2 dollárról egészen 34 dollárig emelkedett – mindenki ünnepelt.
A modellt leginkább Michael Saylor vállalatához, a Strategyhez lehet hasonlítani: tőkét gyűjteni, abból Bitcoint venni, az eszköz pedig prémiumon forog a Bitcoin árfolyamához képest – csakhogy az időzítés rendkívül kedvezőtlen volt: bár a vállalat sikeresen összegyűjtött 5398 BTC-t, melynek az átlagára 118 ezer dollár, október óta drasztikus visszaesés történt az árfolyamban, a vállalat pedig kincstárának közel felét elbukta.
Ahhoz, hogy megértsük, mi is a probléma, érdemes a finanszírozási szerkezetet jobban megvizsgálni: az eredeti 200 millió dolláros átváltható kötvényt a Yorkville Advisors jegyezte, 2,80 dolláros konverziós áron – ha az árfolyam ez alá esett, a kötvény egyenesen hígító adóssággá vált. Amikor a $NAKA részvényárfolyama e szint alá süllyedt, a Nakamoto 2025. október 3-án 203 millió dolláros határidős kölcsönt vett fel a Two Prime Lendingtől, hogy kiváltsa a Yorkville-kötvényeket. Az adósság tehát nem tűnt el – csak új ruhát kapott.
Ezt követően 2025 decemberében a Nakamoto 210 millió dollárnyi USDT-t vett kölcsön a Krakentől, évi 8%-os kamaton, miközben saját bitcoin-kincstárát 150%-os túlfedezet gyanánt zálogba adta – ez gyakori módszer a decentralizált pénzügyekben, ha valaki úgy akar likviditáshoz jutni, hogy nem ad el semmit. A számok azonban nem hazudnak: a hitelező 315 millió dollár értékű bitcoint tart kezesként 210 millió dolláros hitelért. Ha a NAKA részvény nullára esik, Kraken viszi a bitcoint. Ha a bitcoin ára 33%-ot esik, Kraken akkor is sértetlen marad. A kisrészvényes azonban minden fordulatnál veszít.
„Az abszurdum színháza.”
– így kommentálta Jim Chanos, a Wall Street legendás shortolója Bailey-ék akcióját, miután Bailey 2026 februárjában bejelentette, hogy megvásárolja a vergődő Nakamotot saját cégeitől – vagyis Bailey volt az eladó, a vevő és az üzletet jóváhagyó vezérigazgató is egyszemélyben.
Miközben a vállalat részvénye 34,77 dollárról egészen 0,22 centig esett vissza, több mint 23 milliárd dollárnyi részvényesi érték semmisült meg. A vállalat részvénye 30 egymást követő kereskedési napon maradt ezt követően egydollár alatt, vagyis a Nasdaq értesítette Baileyt, hogy kizárással néz szembe, amennyiben 2026. június 8-ig nem tér vissza az egydolláros küszöbérték fölé – ez a Nasdaq szabályozása.
Mivel a bitcoin értéke közel 40%-kal van jelenleg a vállalat átlagárához képest, kénytelenek voltak 2026 márciusában 284 BTC-t értékesíteni húszmillió dollárért, hogy fedezzék működési költségeiket. Bailey csak annyit mondott a nyilvánosságnak, hogy minden kritika csupán „zaj”.
Várhatóan nem a $NAKA esete az egyedüli, amelyik befürdik a bitcoin-kincstár stratégiával, pedig 2025-nek ez egy látványos narratívája volt. A befektetői tőkéből finanszírozott fényűzés hasonlít a Strategy modelljéhez is, ahol Michael Saylor már államkötvények vásárlásáról beszél, és nem tartja kizártnak a bitcoin-készletek megbontását sem.
Baileynek azonban mindössze tíz napja maradt arra, hogy megmentse vállalatát és a részvényesek pénzét, azonban sikere nagyban függ a vezető kriptovaluta árfolyamától: ha az árfolyam nem emelkedik meg jelentősen, a zálogba adott BTC-t begyűjti a Kraken, a részvényesek pedig üres kézzel kulloghatnak haza, miközben a Nasdaq kivezeti őket a tőzsdéről. Ez ugyan nem jelenti még a vállalat teljes halálát, ugyanakkor jó figyelmeztetés azoknak, akik „forradalmi kincstári modellbe” akarnak fektetni. Bailey, amilyen tudatosan építette fel birodalmát, egyetlen rossz húzással döntheti azt össze – ez pedig tényleg az a helyzet, ahol már csak a szerencse segíthet.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
