A kriptovilág egyik idei legérdekesebb eseménye volt a Zama legújabb tokenaukciója, amelyet a projekt saját megfogalmazása szerint az Ethereum első „titkosított” tokenértékesítéseként tartanak számon.
Az esemény 2026. január 21–24. között zajlott, és több mint 11 103 résztvevőt vonzott a Zama aukciós alkalmazásán, valamint a KuCoin és a CoinList platformokon keresztül. Az aukció végül 218%-os túljegyzéssel zárult, vagyis jóval többen szerettek volna tokent vásárolni, mint amennyi ténylegesen elérhető volt.
A projekt X-en közzétett beszámolójából kiderült, hogy 24 697 ajánlat érkezett a három platformon keresztül, és összesen 118,5 millió dollárnyi tőkét kötöttek le a résztvevők. A végső elszámolási ár 0,05 dollár lett tokenenként, amely mellett 44 millió dollár értékben kerültek kiosztásra a nyertes tokenek. A konstrukció sajátossága miatt a résztvevőknek végül nem a teljes felajánlott összeget, hanem csak a ténylegesen szükséges részt kellett kifizetniük.
A beszámoló szerint január 24-én az aukciós alkalmazás volt az Ethereum legnagyobb forgalmú alkalmazása, megelőzve az ismert Uniswap-ot. Három nap alatt a titkosított formában kezelt összérték 100 millió dollár fölé nőtt, ami más, Ethereumra épülő adatvédelmi megoldások esetében évekig is eltartott. A rendszer az aukció teljes ideje alatt megszakítás nélkül működött, és gond nélkül tartotta a lépést az Ethereum hálózat terhelésével is.
Forrás: dune.com
A Zama aukciója nem egy hagyományos tokenelőértékesítés volt. A projekt egy lezárt ajánlatos, csökkenő árú aukciós modellt alkalmazott, ahol a résztvevők az elején megadhatták, milyen egységáron és milyen mennyiségben szeretnének vásárolni. Az ajánlatok nem váltak nyilvánossá, így senki nem láthatta mások licitjeit, és azokat a rendszer csak az aukció lezárásakor dolgozta fel. A végső ár nem a legmagasabb ajánlatokhoz igazodott, hanem ott alakult ki, ahol már elegendő kereslet gyűlt össze a teljes kínálat kiosztásához. Akik ennél alacsonyabb árat adtak meg, nem kaptak tokent, és nem is kellett fizetniük, míg a nyertesek egységesen a végső áron jutottak hozzá a tokenekhez, függetlenül attól, hogy eredetileg többet ajánlottak-e. Ez a megoldás visszafogja az automatizált kereskedőprogramokat, botokat és megnehezíti a stratégiák lemásolását, miközben kiegyensúlyozottabb elosztást és átláthatóbb árképzést eredményez.
A Zama adatai alapján az aukciós alkalmazás egy napra az Ethereum egyik legaktívabb alkalmazásává vált a tranzakciók száma alapján, utólérve ezzel az olyan népszerű dAppokat, mint a Uniswap. A tokenek szabványos ERC-20 tokenként kerülnek kibocsátásra, és 2026. február 2-től lesznek igényelhetők. A tervek szerint a tokenek nemcsak a rendszerben fizetendő díjak kiegyenlítésére szolgálnak majd, hanem lekötésre is felhasználhatók, amiért a felhasználók jutalmat kaphatnak.
Az aukció eredményei azt mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés azok iránt a blokklánc-megoldások iránt, amelyek a nyilvánosság mellett nagyobb mozgásteret hagynak az adatkezelésben. Ez sok olyan szereplőt is megszólíthat, akik eddig óvatosan viszonyultak a nyilvános blokkláncokhoz, mert nem szívesen tárták volna fel minden tranzakciójuk részleteit.
A Zama által alkalmazott titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy bizonyos adatok feldolgozása úgy történjen meg, hogy azok tartalma nem válik azonnal mindenki számára láthatóvá. Ez abba az irányba mutat, hogy a nyilvános blokkláncokat ne csak kísérleti terepként, hanem üzleti környezetben is használható infrastruktúraként kezeljék.
Ugyanakkor az adatvédelemre építő megoldások egyre gyakrabban kerülnek a szabályozók figyelmének középpontjába. A dubaji pénzügyi felügyelet például alig néhány napja tiltotta be a Monero, Zcash, és több, anonimitásra épülő kriptovalutával való kereskedést a szabályozott tőzsdéken. Hogy ez a megközelítés hosszabb távon mennyire illeszkedik majd a különböző szabályozási keretekbe, még kérdéses, de az aukció eredményei alapján a piac egyértelműen nyitott az új, adatvédelemre épülő blokklánc-megoldások kipróbálására.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
