A kvantumszámítógépek jelentette veszély sokáig elméleti probléma volt, ugyanakkor napjainkra egyre bizonyosabbá válik, hogy már csak idő kérdése, mire bekövetkezik az úgynevezett „Q-Day”. Egyre több kutató és technológiai vállalat készül arra az időszakra, amikor a jelenlegi titkosítási rendszerek már nem lesznek elegendők – a Bitcoin pedig kifejezetten érzékeny erre a kérdésre.
Mivel a digitális eszközök aláírásai elliptikus görbére épülnek, a Bitcoin kapcsán felmerül az a kérdés, hogy ha egy technológia meg tudja támadni a kriptovaluták egyik alapvető védelmét, akkor le is cserélheti-e azokat, születhet- egy újfajta digitális pénz?
A Bitcoin hálózatának egyik kulcseleme a kriptográfiai aláírás: ez bizonyítja, hogy egy tranzakciót valóban a bitcoin tulajdonosa kezdeményezett. Egy kellően fejlett, hibajavított kvantumszámítógép Shor algoritmusával elvileg vissza tudná fejteni az ilyen rendszerek mögötti matematikai problémát.
Ez lehetővé tenné bizonyos nyilvános kulcsokhoz tartozó privát kulcsok kiszámítását, így a támadó akár érméket is ellophatna. A Google Quantum AI, az Ethereum Alapítvány és a Stanford kutatói 2026 márciusában már azt becsülték, hogy egy Bitcoin elleni támadáshoz 500 ezer fizikai qubitnél kevesebb is elegendő lehet – jelenleg pedig 6100-nál járunk.
„A hordozható, hosszú távú kvantummemória kifejlesztése a kvantumtechnológia egyik legjelentősebb mérföldköve lesz.”
– nyilatkozta Stefano Gogioso, az Oxfordi Egyetem kutatója
Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy végrehajtották az első kvantum-biztonságot tranzakciót a Bitcoin hálózatán, ugyanakkor a PQC, vagyis a posztkvantum kriptográfia meglehetősen költséges. A teljes infrastruktúra lecserélése akár egy évtizedet is igénybe vehet, ugyanakkor már készülnek azok az algoritmusok, amelyekkel a klasszikus és a kvantumszámítógépekkel szemben is ellenállóbbak.
A NIST 2024-ben már véglegesített PQC-szabványokat, 2026-ban pedig további digitális aláírási megoldásokat vizsgált. A Bitcoin esetében ezért időben meg kell oldani a sebezhető címek, aláírási algoritmusok és a régi érmék kezelését. A legnagyobb kockázat nem feltétlenül maga a támadás, hanem az, ha a hálózat akkor próbál reagálni, amikor már működő kvantumgép áll a támadó rendelkezésére.
Gogioso érvelésének legizgalmasabb része, hogy a Bitcoinra veszélyes technológia egyben annak alternatíváját is megteremtheti. A kvantumpénz alapja a „no-cloning” tétel: egy ismeretlen kvantumállapot tökéletesen nem másolható.
Egy ilyen digitális „bankjegyet” ezért nem egyszerűen nehéz lenne hamisítani – a fizika törvényei akadályoznák meg a másolást. A megvalósítás kulcsa azonban a kvantummemória, amelynek ma még nincs meg a szükséges stabilitása és hordozhatósága. Gogioso szerint hónapokig, ideális esetben korlátlan ideig kellene megőriznie milliárdnyi kvantumállapotot.
A következő évek ezért kettős versenyt hozhatnak: a világ egyszerre próbálja megvédeni a meglévő digitális pénzügyi rendszereket a kvantumtámadásoktól, miközben egy teljesen új pénzügyi infrastruktúra alapjai is megszülethetnek. A Bitcoin sorsa így nem feltétlenül azon múlik, elkészül-e a kvantumszámítógép, hanem azon, hogy a kriptográfia gyorsabban fejlődik-e, mint maga a támadási képesség.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
