A luxemburgi szuverén vagyonalap (FSIL) vagyonának 1%-át Bitcoin ETF-be fektette, amivel az eurózóna első állami szintű alapjaként tette meg ezt a lépést – közölte a luxemburgi pénzügyi központ népszerűsítésével és fejlesztésével foglalkozó ügynökség (LFF) képviselője.
Bár a bitcoinkitettség mindössze 1%, a döntés új mérföldkő lehet az eurózónában, és a kriptoeszközök hagyományos befektetési portfóliókban betöltött növekvő szerepvállalását jósolja elő. A 15%-os alternatív befektetési plafon egy hosszabb távú stratégia részét jelentheti, amivel az alap a jövőben stabilabb és kiszámíthatóbb növekedést érhet el.
Luxemburg mintegy 682 ezer lakossal Európa egyik legkisebb népességű országa. A 2014-ben létrehozott FSIL célja a tartalékok kiépítése a jövő generációi számára. Az alap jelenleg körülbelül 630 millió eurónyi (jelenlegi árfolyam szerint több mint 246 milliárd forintnyi) vagyont kezel – a befektetéseinek túlnyomó része magas minőségű kötvényekben van.
Noha más európai országok, például Finnország, Németország és az Egyesült Királyság is rendelkezik BTC-vel, nagy részét bűnügyi lefoglalásokból szerezték – írja a Bitbo. Ugyanakkor találni már olyan országokat is, amelyek kifejezetten befektetési céllal tartanak BTC-t. Ilyen például Georgia, ahol jelenleg 66 BTC van az állam tulajdonában.
Globális kriptoeszköz-szabályozás 2025 │ Forrás: Coincub
Éppen ezért is számít egyfajta áttörésnek, hogy Luxemburg az euróövezetben elsőként nyitott a Bitcoin felé tudatos befektetési döntéssel, ami új fejezetet nyithat az európai állami alapok vagyonkezelési politikájában. Az LFF kommunikációs vezetője, Jonathan Westhead e-mailben nyilatkozott:
Ez a kormány által 2025 júliusában jóváhagyott befektetés az FSIL új befektetési politikájának része, amely elismeri ennek az új eszközosztálynak a növekvő érettségét, és hangsúlyozza Luxemburg vezető szerepét a digitális pénzügyek területén.
Az új befektetési keretrendszer értelmében az FSIL továbbra is részvényekbe és kötvényekbe fektet, mostantól azonban arra is jogosult, hogy vagyonának legfeljebb 15%-át alternatív befektetésekbe, például magántőkébe, az ingatlanpiacba és kriptoeszközökbe helyezze. A működési kockázatok minimalizálása érdekében a bitcoinkitettség ETF-eken keresztül valósul meg – tette hozzá Westhead.
Vagyis a csavar a történetben, hogy az olyan országokkal ellentétben, mint El Salvador, Bhután vagy a már említett Georgia, akik közvetlen BTC-birtokosok, a luxemburgi alap BTC helyett a kriptovaluta teljesítményét tükröző ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapok) fektet. Ez hatalmas különbség, mert az alap úgy profitálhat az árfolyam alakulásából, hogy közben nem vállal közvetlen kockázatot a BTC tárolásával és biztonságával kapcsolatban.
Bár csak egy töredéknyi számról van szó, ez a döntés a kriptónak a hagyományos pénzügyi világban legitimitást biztosítva Európában is erősítheti a digitális eszközök intézményi elfogadását. Másrészt az állami felügyelet erősödése beárnyékolhatja a képet: bár közvetlenül nem befolyásolja a decentralizált hálózatot, a fokozódó intézményi kontroll a befektetési szabadság szűkülését és a kriptoeszközökhöz való hozzáférés nagyobb állami korlátozását eredményezheti.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
