A mesterséges intelligencia rohamos terjedésével egyre nagyobb kérdéssé válik, hogyan lehet megőrizni a felhasználók magánszféráját anélkül, hogy közben elszabadulna a spam vagy a visszaélések száma. Erre kínál új megközelítést Vitalik Buterin, az Ethereum Foundation társalapítója, valamint Davide Crapis, az alapítvány mesterséges intelligenciáért felelős vezetője. Javaslatuk szerint a zero-knowledge, azaz ZK-technológia segítségével lehetne névtelenné tenni az AI-API hívásokat, miközben a szolgáltatók továbbra is védve maradnak a visszaélésekkel szemben.
Amikor egy felhasználó üzenetet küld egy AI-chatbotnak, például egy nagy nyelvi modellnek, minden alkalommal API-hívás történik. Ezek a hívások naplózhatók, visszakövethetők, sőt akár jogi eljárásokban is felhasználhatók. A szolgáltatók jelenleg két, nem ideális megoldás közül választhatnak: vagy személyazonossághoz kötik a hozzáférést – e-mail, bankkártya vagy más adat megadásával –, vagy minden egyes kérésért külön, blokkláncon rögzített fizetést kérnek, ami lassú, költséges és átlátható.
Buterin és Crapis szerint szükség van egy olyan rendszerre, ahol a felhasználó egyszer fizet be egy összeget, majd több száz vagy akár több ezer kérést küldhet anélkül, hogy azokat személyéhez vagy egymáshoz lehetne kapcsolni. Ugyanakkor a szolgáltatónak garantált fizetésre és spam elleni védelemre van szüksége.
A javaslat lényege, hogy a felhasználó egy okosszerződésbe helyez el például 100 USDC-t. Ezután a rendszer zero-knowledge proof segítségével bizonyítja, hogy a kérések fedezete rendelkezésre áll, anélkül hogy felfedné, ki küldte őket. A szolgáltató így biztos lehet abban, hogy minden kérés ki van fizetve, miközben nem tudja összekapcsolni az egyes API-hívásokat ugyanazzal a személlyel.
A modell úgynevezett rate-limit nullifier mechanizmust is alkalmazna, amely korlátozza a visszaéléseket. A felhasználó költése nem haladhatja meg a befizetett összeget, és a rendszer matematikailag bizonyítja a fizetőképességet anélkül, hogy a tranzakciók részletei nyilvánossá válnának.
Ez is érdekelhet: Elhúzódó kriptotél vár az Ethereumra
A rendszer nemcsak a magánszférát védi, hanem felelősséget is kikényszerít. Ha egy felhasználó csalni próbál, például kétszer költi el ugyanazt az összeget, a letétje elveszíthető. Ha pedig tiltott tartalmat próbál generáltatni – például erőszakos vagy illegális tevékenységhez kapcsolódó útmutatót kér –, a rendszer „elégetheti” a befizetett összeget, és a szabálysértés rögzítésre kerül a blokkláncon. Ez a kettős ösztönző rendszer egyensúlyt teremt a névtelenség és az elszámoltathatóság között. A közösség ellenőrizheti, hogy a szolgáltató jogosan alkalmazta-e a szankciót, miközben a felhasználó személyazonossága rejtve marad.
A javaslat jól mutatja, hogy az Ethereum ökoszisztémájában egyre komolyabban gondolkodnak az AI és a blokklánc integrációjáról. Ha a modell működőképesnek bizonyul, alapjaiban változtathatja meg az AI-szolgáltatások használatának adatvédelmi kereteit, és új standardot teremthet a digitális anonimitás terén.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
