A MicroStrategy neve mára szinte egybeforrt a bitcoinnal. Michael Saylor vezetésével a cég az elmúlt években nemcsak szoftvercégként volt jelen, hanem egyfajta digitális eszközkincstárként (Digital Asset Treasury, röviden DAT) is, amelynek lényege, hogy a vállalat mérlegében a bitcoin vált a központi elemévé. Sokan csodálták bátorságát, mások inkább őrültségnek tartották.
De vajon a jelenlegi pénzügyi adatok alapján mennyire fenntartható ez a modell? És felmerülhet-e egyáltalán a technikai csőd lehetősége?
A cég eredeti fő profilja üzleti intelligencia szoftverek fejlesztése volt, ám Saylor 2020-tól kezdve elkezdte a vállalat szabad készpénzállományát bitcoinba fektetni.
Azóta a MicroStrategy minden lépése a BTC köré épült:
mind-mind azért történtek, hogy újabb és újabb bitcoint vásároljanak.
Jelenleg mintegy 638 000 BTC található a cég birtokában, amely a mostani, körülbelül 70 milliárd dolláros értéken mérve hatalmas vagyon.
A cég hagyományos üzletága, vagyis a szoftverértékesítés, mára marginális szerepet játszik a cég bevételeit tekintve.
A bevételek alacsonyak, ráadásul veszteségesek is lenne önmagában ez az üzletág. Nagyjából 34 millió dollárnyi készpénz áll rendelkezésre, miközben a kötelezettségek óriásiak.
A MicroStrategy közel 8,16 milliárd dollár kötvényadósságot görget maga előtt, amely 2028 és 2032 között válik esedékessé. A kamatterhek évi 18,5 millió dollárt tesznek ki, de a nagyobb probléma, hogy a részvényeseknek és kötvénytulajdonosoknak fizetett osztalék és hozamok együtt évente mintegy 600 millió dollárba kerülnek. Ez havonta kb. 60 millió dolláros kötelezettséget jelent.
Sokan felteszik a kérdést: ha ekkora BTC-vagyona van a cégnek, miért nem használja ki ezt?
A Bitcoin egy részét például lehetne hitelezni, kamatoztatni, vagy akár Ethereumra váltani és stakingben hozamot termelni. A MicroStrategy azonban eddig nem vállalta ezt a kockázatot. Így a bitcoin csupán tartalékként ül a mérlegben, hozam nélkül.
A cég saját bevallása szerint a meglévő készpénz és a szoftverbiznisz bevétele nem fedezi a következő 12 hónap kötelezettségeit.
Ezért új részvényeket és kötvényeket kell kibocsátaniuk, vagyis gyakorlatilag új adósságból finanszírozzák a régit. Ez klasszikusan a technikai csőd előszobája. Ha pedig a piac nem hajlandó tovább finanszírozni, akkor marad az utolsó mentsvár: a bitcoin-készlet értékesítése.
Ha a MicroStrategy kénytelen lesz BTC-t értékesíteni, az nemcsak a saját egyensúlyát érinti, hanem a piacot is megrázhatja. A cég eddig a piac a legnagyobb vásárlója volt, hetente százmillió dolláros tételekkel. Ha eladói oldalra kerül, az könnyen lefelé nyomhatja az árfolyamot. Ezzel pedig saját magát lőheti lábon a cég.
Egyes számítások szerint, ha a teljes adósságot egyszerre kellene fedezni, a bitcoin ára akár 60 000 dollárig, szélsőséges forgatókönyv esetén 30 000 dollárig is visszaeshetne.
Fontos azonban látni, hogy a MicroStrategy jelenleg még nincs csődben.
Ha a bitcoin árfolyama 30 000 dollár körül mozogna tartósan, akkor is képes lehetne fennmaradni – igaz, ekkor már a vagyonának jelentős része elpárologna. A valódi veszély inkább abban rejlik, hogy a piac mikor veszíti el a bizalmát, és mikor szűnik meg a folyamatos tőkebeáramlás, amely eddig életben tartotta a Bitcoin-stratégiát.
A részvényesek számára a kockázat talán még nagyobb, mint a cég túlélése szempontjából.
A MicroStrategy részvényeinek árfolyama ugyanis sokkal érzékenyebb a bitcoin mozgásaira, és egy esetleges kényszerértékesítés a részvényárakban is komoly zuhanást okozhat.
Új kategória vagy zsákutca?
A MicroStrategy és hasonló vállalatok miatt született meg a digitális eszközkincstár (DAT) fogalma, de kérdés, hogy lesz-e jövője ennek a kategóriának és üzleti modellnek. Ha a zászlóshajó cég megbotlik, könnyen az egész koncepció hitelessége kérdőjeleződhet meg.
Az viszont biztos, hogy Saylor stratégiája történelmi jelentőségű kísérlet: megmutatja, mit jelent, ha egy tőzsdén jegyzett vállalat teljes vagyonát szinte egyetlen, volatilis eszközre teszi fel.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
