A NAV tájékoztatása szerint a KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök) karbantartása miatt péntek estétől vasárnap éjfélig nem lehetett belépni a NAV digitális rendszereibe, és Cégkapun, illetve KÜNY-n keresztül sem lehetett küldeményeket továbbítani.
Önmagában egy ilyen karbantartás nem egy rendkívüli esemény. A NAV üzemszüneti oldalán rendszeresen szerepelnek előre bejelentett leállások, amelyek a különböző adózási és váminformatikai rendszereket érintik. Ezek az esetek viszont rámutatnak arra, hogy mennyire függ a mindennapi ügyintézés egyetlen központi infrastruktúrától.
A digitális állam egyik legnagyobb előnye az egyszerűség. A KAÜ lehetővé teszi, hogy ugyanazzal az azonosítással számos állami szolgáltatás elérhető legyen, így a felhasználóknak nem kell külön regisztrációkat és belépési adatokat kezelniük.
Ennek azonban – mint mindennek – van egy másik oldala is. Ha a központi azonosítás valamilyen okból nem működik, akkor nem csupán a bejelentkezés válik lehetetlenné. Vele együtt leállhat a dokumentumok beküldése, az adatok lekérdezése és számos olyan ügyintézési folyamat is, amely akár határidőhöz kötött is lehet.
Egy központi belépési pont tehát egyszerre jelent kényelmet és egyetlen kritikus hibapontot is.
A központosított rendszerek mögött világos gazdasági és technológiai logika áll. Egyszerűbb az üzemeltetés, egységesebbek a biztonsági szabályok, és a felhasználói élmény is kiszámíthatóbb.
Csakhogy minél több szolgáltatás épül ugyanarra az infrastruktúrára, annál nagyobb következménye lehet egyetlen meghibásodásnak. Ilyenkor már nem csupán egy alkalmazás vagy egy weboldal válik elérhetetlenné, hanem egyszerre több, egymástól látszólag független szolgáltatás is.
Ez a jelenség nem kizárólag az állami rendszereknél figyelhető meg. Korábban a Bank of America egyik hálózati hibája miatt az ügyfelek ideiglenesen nem fértek hozzá a számlaadataikhoz, sőt egyesek nulla egyenleget láttak a felületen. Ez is jól mutatta, hogy egy erősen központosított digitális infrastruktúrában egyetlen technikai probléma is láncreakciót indíthat el.
Ezek az üzemszünetek tehát joggal vetik fel a kérdést, mennyire célszerű minden kritikus digitális szolgáltatást egy központi rendszerre építeni.
Ahogy a digitális állam fejlődik, egyre több terület kapcsolódik össze. Az azonosítás, az ügyintézés és hosszabb távon akár a pénzügyi infrastruktúra is ugyanazon digitális ökoszisztéma része lehet. Ez kényelmesebb működést eredményezhet, ugyanakkor tovább növeli annak jelentőségét is, hogy a háttérrendszerek folyamatosan rendelkezésre álljanak.
Ezért kerül egyre gyakrabban szóba a digitális jegybankpénz is, vagyis a CBDC is. A technológia támogatói szerint gyorsabb és hatékonyabb fizetési infrastruktúrát teremthet, míg a kritikusok szerint a túlzott központosítás adatvédelmi, felügyeleti és üzembiztonsági kockázatokat is hordozhat. A vita tehát ebben az esetben sem pusztán a digitális pénzről szól, hanem arról is, mekkora szerepet kapjanak a központi rendszerek a mindennapi életben.
A megoldás természetesen nem az, hogy visszatérünk a papíralapú ügyintézéshez. A digitális szolgáltatások gyorsabbak, kényelmesebbek és sok esetben hatékonyabbak is.
A valódi kérdés inkább az, hogyan lehet ezeket a rendszereket ellenállóbbá tenni. A kritikus infrastruktúráknál fontos szerepet kapnak a többcsatornás azonosítási lehetőségek, a tartalék kommunikációs útvonalak, a hibatűrő architektúra és azok a vészforgatókönyvek, amelyek egy váratlan kiesés esetén is biztosítják a szolgáltatások működését.
A decentralizáció ebben az értelemben nem ideológiai kérdés, hanem mérnöki megközelítés. Nem feltétlenül blokkláncra vagy teljesen új technológiákra van szükség, hanem olyan rendszertervezésre, amely nem egyetlen központi elem működésétől tesz függővé minden más szolgáltatást.
A mostani NAV-karbantartás előre tervezett és bejelentett esemény volt, mégis jól mutatja, hogy milyen meghatározó szerepet tölt be a központi digitális azonosítás a magyar közigazgatásban.
Ahogy egyre több ügy intézhető kizárólag online, úgy válik egyre fontosabbá, hogy ezek a rendszerek ne csak gyorsak és kényelmesek legyenek, hanem rugalmasak és ellenállók is. A digitális állam működését ugyanis végső soron nem az mutatja meg, hogyan teljesít ideális körülmények között, hanem az, hogy hogyan reagál arra, amikor egy kulcseleme átmenetileg kiesik.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
