Extrém volatilis piac: Hova teszik a tőkéjüket a befektetők az ilyen hetekben?

A nyár nagy részében a kriptovaluta befektetők kevésbé érezhették magukat kényelemben. A piaci hangulat május végén romlani kezdett, és június nagy részében, valamint július első heteiben a félelem és kapzsiság index az extrém félelem tartományban ragadt. Azóta az index nagymértékben javult, és jelenleg az extrém kapzsiság közelében tartózkodik, de ez aligha jelenti a bizalom teljeskörű visszatérését.

Az árfolyammozgás magyarázza, hogy miért. A bitcoinnak is nehézséget okozott a főbb technikai szintek visszaszerzése, míg a tágabb kriptopiac jelentősen gyengébben teljesített. A legfrissebb piaci adatok szerint a BTC árfolyama BTC Price körül tartózkodik, az Ethereum ETH Price , a Solana ára pedig SOL Price környékén jár. Ezeken a szinteken az altcoinok mélyen a befektetők által elvárt árszintek alatt vannak. A piaci szereplők most olyan lefelé irányuló forgatókönyvekre figyelnek, amelyek hónapokkal ezelőtt még szélsőségesnek tűntek volna. Az előrejelzés lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetett arra, hogy a Bitcoin idén visszatérhet a 40 000 dolláros szintre, mint arra, hogy újra eléri a 100 000 dolláros szintet.

Még egy fontos makrogazdasági hír, amelynek elméletileg segítenie kellett volna a bitcoint, sem tudta megváltoztatni ezt a képet. A legfrissebb amerikai inflációs adatok nagyjából a piac elvárásainak megfelelően alakultak, a BTC mégis tovább gyengült. A probléma nem egyszerűen egyetlen gazdasági adat. Hanem inkább az, hogy az ár, a lendület és a pozicionálás azt jelzi a befektetőknek, hogy a piac még nem alakított ki egy tartós alsó határt.

Ilyen helyzetben a befektetők hajlamosak különböző stratégiákat követni: egyesek a csökkenő árakat vásárlási lehetőségnek tekintik, mások a partvonalra húzódnak, míg a pragmatikusabbak alternatív lehetőségeket keresnek a tőkéjük munkába állítására.

Az első kérdést okvetlen meg kell fontolni

Mielőtt eldöntenék, hogy mit vásároljanak, adjanak el vagy tartsanak, a befektetőknek egy alapvető kérdést kell feltenniük maguknak: milyen feladatot lát el ez a tőke? Ez különösen fontos egy volatilis piacon, mert azt a pénzt, amelyre azonnal szükségünk lehet, nem szabad ugyanúgy kezelni, mint a jövőbeni lehetőségekre szándékosan félretett pénzt.

Három fő kategória létezik:

• Vésztartalék: olyan tőke, amelynek biztonságosnak és azonnal hozzáférhetőnek kell lennie. Nem szabad kitenni a kriptopiaci volatilitásnak, és nem szabad olyan stratégiákba fektetni, ahol a hozamhajhászás veszélyeztetheti a likviditást.
• Száraz puskapor: olyan tőke, amelyet szándékosan a lehetőségek kiaknázására tartanak rendelkezésre. Likvidnek és rövid időn belül hozzáférhetőnek kell maradnia, ami általában kizárja a tartós lekötéseket, és a rugalmasságot magasabb prioritásnak tekinti a hozam maximalizálásával szemben.
• Hosszú távú tőke: olyan pénz, amelyre a befektetőnek évekig nem lesz szüksége. Ez az egyetlen kategória, ahol érdemes lehet kevésbé likvid, magasabb hozamot hozó, de magasabb kockázatú lehetőségeket figyelembe venni a potenciálisan nagyobb nyereség reménye érdekében.

Négy mód, ahogyan a befektetők reagálhatnak a szélsőséges félelemre

A befektetők jellemzően négy pénzügyi forgatókönyv közül választanak egyet a piaci visszaesés idején:

1. Eladás és exit. A legvédekezőbb válasz az eladás, a veszteség minimalizálása és várni a piaci körülmények javulását. A probléma az, hogy mi következik utána. Ha a Bitcoin 77 000 dollárról 50 000 dollárra esik vissza, és egy befektető 63 500 dolláron eladja, el kell döntenie, hogy mikor vásárolja azt vissza. A megerősítésre való várakozás általában azt jelenti, hogy magasabb áron kell újra belépünk. Az azonnali vásárlás azzal a kockázattal jár, hogy rájövünk, a piac még tovább eshet. Ráadásul a spreadek, jutalékok és adók gyakran összeadódnak.
2. Tartsd a pozíciódat és várj. Azoknak a befektetőknek, akik továbbra is ragaszkodnak hosszú távú stratégiájukhoz, a semmittevés racionális döntés lehet. Nincsenek kereskedési díjak, további kockázat sem kell, és nem kell megjósolni a mélypontot. A költség a lehetőséghez adódik: a tőke továbbra is egy olyan eszközhöz kötődik, amely jelenleg nyomás alatt van, míg más piacok vagy stratégiák jobb, kockázattal korrigált hozamot kínálhatnak.
3. Átlagolás lefelé. Az árak csökkenésével a nagyobb vásárlás csökkentheti az átlagos belépési árat, de egyben növeli az ugyanazon kockázatnak kitett tőke mennyiségét is. Ha egy befektető 10 000 dollárnyi BTC-t vásárolt 80 000 dolláron, majd további 10 000 dollárnyi BTC-t 60 000 dolláron, az átlagos belépési ár 68 600 dollárra esik. De ha a BTC ezt követően 45 000 dollárra esik, a befektető nem oldotta meg a problémát. Sőt, növelte a veszteséges pozíció méretét. A lefelé átlagolás akkor működik a legjobban, ha előre eldöntöd, hogy mennyi tőkét vagy hajlandó befektetni.
4. Válts stabilcoinokra, és realizáld a hozamot. Ez a megközelítés megszünteti a spekulatív eszközöknek való kitettséget, miközben a tőkét a kriptoökoszisztémán belül tartja. A főbb DeFi hitelpiacokon a viszonylag konzervatívnak tekinthető stabilcoin alapú hitelezés nagyjából 3–8%-os hozamot produkálhat, attól függően, hogy a piaci állapot közvetlenül hogyan befolyásolja a kamatlábakat. A Web3 alapú p2p közösségi hitelezési platformok fix kamatozású kölcsönzési lehetőségeket kínálnak. A kkv-knak nyújtott tőkehitellel a befektetők 19-25%-os hozamot érhetnek el olyan platformokon, mint az 8lends.

Az egyes döntések mögött rejlő kockázatok

Nincs kockázatmentes válasz a félelem által dominált piacon. Az eladás és az exit megszünteti a további lefelé irányuló kitettséget, de bebetonozza a veszteségeket, és felveti a nehéz kérdést, hogy mikor érdemes újra belépni. A spot pozíció megtartása további csökkenésnek teszi ki a tőke értékét, és alternatív tőkeköltséget hordoz magában, ha máshol jobb lehetőségek adódnak. A lefelé átlagolás növelheti a kitettséget egy olyan eszközzel szemben, amely tovább eshet.

A stabilcoinokba való rotáció és a hozamtermelés csökkenti a Bitcoin és az altcoin árfolyammozgásainak való kitettséget, de nem teszi a tőkét kockázatmentessé. A befektető a piaci kockázatot más kockázatokra cseréli: az okosszerződések kudarcai a DeFi-ben, a partner- és platformkockázat, a hitelkamatok változásai, a likviditási korlátok és maga a hitelkockázat a reálgazdasági hitelezésben.

Azoknak a befektetőknek, akik kiszámíthatóbb kockázati profilt keresnek, a privát hitelezés megfelelő ajánlatot kínálhat. A tőke továbbra is stabilcoinokban van denominálva, elkerülve a kriptoeszközök árfolyam-ingadozását, míg az olyan platformok, mint a 8lends, strukturált hitelezést biztosítanak, amelyet okosszerződések támogatnak és valós fedezettel biztosítanak. A kompromisszum az, hogy a befektető felad némi likviditást, és vállal némi hitelkockázatot egy stabilabb hozamforrásért cserébe.

A kulcskérdés tehát nem az, hogy melyik stratégia hozza a legmagasabb hozamot, hanem az, hogy a befektető mekkora kockázatot hajlandó vállalni. A szélsőséges félelem nem szünteti meg tehát a kockázatot. Inkább csak nehezebbé teszi a különböző kockázattípusok közötti kompromisszum figyelmen kívül hagyását.

***Figyelem! Fenti írásunk egy támogatott vendégtartalom. A BitcoinBázis szerkesztősége semmilyen formában nem vállal felelősséget a leírtakért és fokozott óvatosságra inti minden Olvasóját az extrém kockázatos kriptovaluta, CFD, token, metaverse, DeFi, play-to-earn és ICO/STO/SAFT befektetések kapcsán. Egyéni kutatás és az állítások alapos ellenőrzése maximálisan javasolt. Kereskedj, invesztálj és játssz felelősségteljesen.***

Megjelent a BitcoinBázis oldalon.