A részvénypiac hosszú távon az egyik legerősebb vagyonépítő eszköznek számít, ez azonban nem jelenti azt, hogy a részvények többsége jó befektetés. Egy új, száz évet feldolgozó amerikai kutatás szerint a piac teljes többlethozamát a tőzsdei vállalatok kevesebb mint 4%-a állította elő.
Hendrik Bessembinder, az Arizona State University pénzügyi professzora 29 754 amerikai részvény teljesítményét vizsgálta 1926 és 2025 között. Az eredmények szerint mindössze 1082 vállalat, vagyis a cégek 3,72%-a termelte meg a teljes, mintegy 91 billió dolláros nettó részvényesi vagyont. A többi vállalat összesített eredménye nem volt jobb annál, mintha a befektetők rövid lejáratú amerikai állampapírokat tartottak volna.
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a piaci átlagok könnyen félrevezethetik a befektetőket. Az összes vizsgált részvény átlagos, teljes élettartamra számított hozama meghaladta a 30 000%-ot, a medián részvény azonban 6,9%-os veszteséggel zárt.
Az óriási különbséget néhány rendkívüli nyertes okozza. Egy részvény legfeljebb a teljes értékét veszítheti el, miközben egy sikeres vállalat árfolyama akár több tízezer százalékkal is emelkedhet. A néhány kiugró eredmény így felfelé húzza az átlagot, miközben a részvények többségének teljesítménye jóval szerényebb marad.
A vállalatok közel 60%-a még az amerikai kincstárjegyek hozamát sem érte el. Mindössze körülbelül 41% teljesített jobban a gyakorlatilag kockázatmentesnek tekintett rövid lejáratú állampapíroknál.
Az amerikai tőzsde elmúlt száz évének vagyonteremtése rendkívül koncentrált volt: 1926 és 2025 között az Apple, az Nvidia, a Microsoft, az Alphabet és az Amazon együtt több mint 19 billió dollárnyi részvényesi vagyont hozott létre, ami a teljes, 91 billió dolláros összeg több mint egyötöde. Az Apple egyedül 5,02 billió dollárral, vagyis a teljes vagyon 5,5%-ával járult hozzá az eredményhez. Forrás: Hendrik Bessenbinder, „One Hundred Years in the U.S. Stock Markets”
A koncentráció a lista tetején még látványosabb. Az Apple 5,02 billió dollárnyi részvényesi vagyont hozott létre, amely önmagában a teljes eredmény 5,5%-a. Az Nvidia 4,58, a Microsoft 4,03, az Alphabet 3,57, az Amazon pedig 2,27 billió dollárral járult hozzá a teljes összeghez.
Ez az öt vállalat együttesen a száz év alatt létrejött amerikai tőzsdei vagyon több mint 21%-át adta. Mindössze 46 cég volt szükséges a teljes 91 billió dolláros eredmény felének előállításához. A 2016-ig tartó korábbi vizsgálatban ugyanehhez még 89 vállalat kellett, vagyis a vagyonteremtés az elmúlt években tovább koncentrálódott.
Ez is érdekelhet: Tőzsdére készülhet a Kalshi előrejelző piaci platform
A jelenlegi BUX-index összetétele jól mutatja, hogy a magyar piac is erősen koncentrált. A 2026 áprilisától érvényes kosárban 18 részvény szerepel, de az OTP súlya önmagában 43,55%. A MOL 19,71, a Richter 17,84, a Magyar Telekom pedig 7,13%-ot képvisel. A négy vállalat együtt a teljes index 88,25%-át adja.
Fontos, hogy ez nem ugyanaz a mutató, mint az amerikai tanulmányban szereplő, évtizedek alatt létrehozott részvényesi vagyon. A BUX-súlyok a jelenlegi, közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációt tükrözik. A hasonlóság mégis szembetűnő: a teljes piac teljesítményét mindkét esetben kevés nagyvállalat határozza meg.
Az amerikai kutatás legfontosabb üzenete, hogy rendkívül nehéz előre kiválasztani azt a néhány részvényt, amely hosszú távon a piac nyertese lesz. Ez erős érv a szélesen diverzifikált indexalapok mellett, amelyek automatikusan tartalmazzák a ritka, de kiemelkedően sikeres vállalatokat is.
A százéves amerikai adatsor tehát nem azt bizonyítja, hogy a részvénybefektetés rossz döntés. Sokkal inkább azt, hogy az egyedi nyertesek kiválasztása jóval nehezebb, mint amilyennek utólag látszik.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
