A Surveillance Watch egy olyan platform az internet egy kevésbé ismert szegletében, amely a megfigyelési technológiában és megfigyelésekben részt vevő vállalatokat igyekszik listázni. Küldetése, hogy leleplezze azokat a szervezeteket, amelyek személyes adatokat gyűjtenek, elemeznek és ezt aztán pénzzé teszik. Mindezt természetesen az esetek többségében úgy, hogy arról senki nem tud, főleg nem egyezik bele. Már a felütés elég erős, ahogy belépünk az oldalra: „Tudják, hogy ki vagy. Itt az ideje, hogy megtudd, kik is ők”. Ez az egész oldal mottója és célja. Felelősségre akarja vonni az érintett vállalatokat azzal, hogy feltárja a globális megfigyelési ökoszisztémákban betöltött szerepüket, beleértve az arcfelismerést, a biometrikus nyomkövetést és az adatgyűjtést.
A honlap óriási számban sorol fel vállalatokat, amelyek megfigyelési eszközöket szállítanak kormányoknak, bűnüldöző szerveknek és privát ügyfeleknek. Ezek között lehetnek technológiai óriások, vagy a mesterséges intelligencia alapú megfigyelőrendszerekre szakosodott startupok. A platform alapvetően nyilvános nyilvántartásokból, kutatási jelentésekből és bejelentők beszámolóiból merít az adatbázisának összeállításához. A felsorolt entitások a 4Intelligence nevű, megfigyeléssel kapcsolatos technológiákkal foglalkozó vállalathoz kapcsolódó szervezetek. Forrás ez a portál újságírók, aktivisták és mindenki számára, aki kíváncsi arra, hogy ki kit figyel a digitális korban.
A listán szerepel például az Amazon is, amely nem csak a felhőszolgáltatásairól és mesterséges intelligencia képességeiről ismert, de gyakran említik megfigyeléssel kapcsolatos partnerségek tekintetében. Ott van aztán a Palantir Technologies adatelemző cég, amely gyakran résztvevője kormányzati és hatósági megfigyelési projekteknek. A Microsoft biztos szereplője minden ilyen listának, már csak a felhőszolgáltatásai és mesterséges intelligenciához köthető szolgáltatásai okán. De ott a honlapon a Thales Group, az Accenture és a NEC Corporation is – ez utóbbi az arcfelismerés és biometrikus azonosítás egyik ismert japán szereplője.
Ha átlépünk a célpontok almenübe, amely a megfigyelések célpontjait listázza, akkor nem meglepő módon itt láthatjuk Magyarországot is. A megfigyelést végrehajtó szervezetek közül a Pegasus jól ismert már, de a Candiru, a Hikvision, a ZTE és a Thales Group is ott szerepel a listán. Bármely cég nevére kattintva az is láthatóvá válik, hogy milyen módon működtek közre megfigyelésekben Magyarországon. Például a Candiru spyware eszközein keresztül politikus, újságírók eszközeire juthatott be, a Griffeye pedig az arcfelismerés egyik úttörője.
A harmadik almenü, a finanszírozókat mutatja meg, akik megfigyelésre szakosodott szervezeteket finanszíroznak. Itt látható például az Echodyne-t támogató Bill Gates neve, vagy éppen a Herta Security-t finanszírozó Európai Unió (zömében mindenesetre kockázati tőkések a szponzorok). A honlap tökéletesen megmutatja azt, hogy az orwelli megállapítás mennyire igaz – a nagy testvér mindent lát. A kriptovaluták viszont olyan szintű anonimitást és adatvédelmet kínálhatnak, amely a hagyományos pénzügyi rendszerekből gyakran hiányzik. A legtöbb kriptotranzakció során a felhasználóknak nem kell megosztaniuk olyan személyes adatokat, mint a teljes név, cím vagy banki adatok – különösen az olyan privátcoinok esetében, mint a Monero vagy a Zcash.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
