A svéd parlamentben két képviselő, Dennis Dioukarev és David Perez (Svéd Demokraták) indítványozta, hogy az ország vizsgálja meg egy stratégiai Bitcoin-tartalék létrehozásának lehetőségét. A javaslat célja, hogy Svédország is belépjen a globális „digitális fegyverkezési versenybe”, miközben infláció elleni védelemként és a tartalékok diverzifikációjaként tekintenének a vezető kriptovalutára.
A képviselők érvelése szerint a jelenlegi tartalékeszközök – a svéd korona és az arany – politikai, gazdasági és geopolitikai kockázatoknak vannak kitéve. Egy Bitcoin-alapú tartalék viszont teljesen független az államok monetáris politikájától, így csökkenthetné a kitettséget a globális válságok idején.
Dioukarev és Perez szerint a Bitcoin fix, 21 milliós készlete és alacsony tranzakciós költségei miatt hosszú távon is inflációvédelmet nyújthat. Emellett jelezné a világnak, hogy Svédország nyitott a digitális innovációkra és a kriptoalapú gazdasági megoldásokra.
A képviselők hangsúlyozták, hogy Svédországnak követnie kellene az olyan országok példáját, mint az Egyesült Államok, ahol már megkezdődött egyfajta kriptoalapú stratégiai tartalék felépítése. Egyik javaslatuk, hogy a kezdeti Bitcoin-tartalékot lefoglalt kriptoeszközökből lehetne kialakítani – Svédországban 2024 óta törvény teszi lehetővé a luxuscikkek, köztük a kriptovaluták elkobzását akkor is, ha azok nem közvetlenül egy bűnügyhöz kapcsolódnak. A Bitcoin-pártiak világszerte abban bíznak, hogy a nemzeti szintű tartalékképzés elindítja a folyamatot, amelynek végén a Bitcoin a globális tartalékvaluták közé emelkedik.
A Svéd Demokraták a 2022-es választásokon a második legtöbb szavazatot szerezték, több mint 20%-kal. Bár nem kormányzó párt, a mérleg nyelveként támogatják a jelenlegi kisebbségi kormányt, így javaslataik súllyal esnek latba. A képviselők szerint a Bitcoin-tartalék nemcsak pénzügyi előnyt jelentene, hanem politikai üzenetet is hordozna: Svédország egyértelműen jelezné, hogy kész alkalmazkodni a globális pénzügyi rendszer átalakulásához.
Érdekesség, hogy a javaslat másik fontos pontja a központi banki digitális valuta (CBDC) elutasítása. Dioukarev és Perez azt kérik a kormánytól, hogy ígérje meg: nem változtatja meg a törvényes fizetőeszköz definícióját a Riksbank-törvényben.
Ez azért lényeges, mert a svéd központi bank 2020 óta kísérletezik egy e-koronával, amelynek végső jelentése 2024 márciusában készült el. A dokumentum szerint a bevezetés politikai döntés kérdése marad. A képviselők azonban úgy vélik, hogy a CBDC-k veszélyt jelenthetnek a polgári szabadságjogokra, a pénzügyi magánszférára és növelhetik a korrupció kockázatát.
Svédországban a kriptovaluták legálisak, a tőzsdéket a pénzügyi felügyelet szabályozza, és AML/KYC előírásokat kell követniük. Az országban 85 kriptoval kapcsolatos cég működik, amelyek közül húsz összesen 48 millió dollárnyi kockázati tőkét és privát befektetést vont be. Ez is azt mutatja, hogy a kriptoszektor egyre nagyobb szerepet játszik a svéd gazdaságban, és a stratégiai tartalék létrehozása illeszkedhetne ebbe a folyamatba.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
