A tartós infláció, a geopolitikai bizonytalanságok és a növekvő államadósság miatt a befektetők egyre inkább olyan eszközöket keresnek, amelyek hosszú távon megőrzik a vásárlóerejüket. Ezek az eszközök együttesen alkotják azt a szegmenst, amit az elemzők globális értéktároló ( Global Store of Value) piacnak neveznek. Ez a globális pénzügyi rendszer egy olyan szegmense, amelyet elsősorban nem jövedelemtermelésre, hanem vagyonmegőrzésre terveztek.
Az értéktároló olyan eszköz, amely hosszú időn át megőrzi vásárlóerejét, értékcsökkenés nélkül tartható, visszaváltható vagy elcserélhető. A hagyományos értéktárolók jellemzően több kulcsfontosságú jellemzővel rendelkeznek:
• Szűkösség (korlátozott kínálat)
• Tartósság (idővel nem veszít értéékből)
• Likviditás (könnyen megvásárolható vagy eladható)
• Egyetemes elismertség (a befektetők világszerte elfogadják)
Történelmileg a legkiemelkedőbb értéktároló eszköz az arany volt, de ma már a modern értéktároló piac az eszközök szélesebb körét foglalja magában. A globális értéktároló piac számos eszközkategóriát ölel fel, amelyeket elsősorban a vagyon megőrzésére használnak.
Ide tartoznak első körben a nemesfémek – arany és ezüst. Az arany önmagában több tízezer milliárd dollárt képvisel a globális vagyonban, és széles körben birtokolják a központi bankok és a befektetők.
Az ingatlanok értéke globálisan
A másik nagy eszközkategória az ingatlanok, amelyekbe a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok is beletaroznak. Az ingatlan valójában a világ legnagyobb eszközosztálya, amelynek értéke globálisan nagyjából 370–400 billió dollár közé tehető a Salis becslése szerint..
Az alternatív értéktárolók közé soroljuk a képzőművészeti alkotásokat és gyűjthető tárgyakat. De egyértelműen helyet kapnak mint önálló eszközkategória a digtális eszközök. A kriptoeszközök hozzáadása strukturális változást jelez az értéktárolók világában, digitálisan szűkös eszközöket vezetve be egy olyan piacra, amelyet történelmileg a fizikai eszközök uraltak.
A becslések módszertantól függően változnak, de az elemzők gyakran elkülönítik az eszközök monetáris jellegű részét, amelyet elsősorban vagyontárolásra használnak.
A globális értéktárolók méretük alapján a piaci részvényeket (128 billió dollár), kötvényeket (97 billió dollár), aranyat (~16 billió dollár), magánpiacokat (13 billió dollár), és kriptovalutákat (~3 billió dollár) foglalja magában, összesen körülbelül 261 billió dollárt téve ki 2025 végén.
Arany árfolyamának emelkedése
A SoV piac jelentősen bővült az elmúlt két évtizedben. Az aranypiac például önmagában a 2004-es nagyjából 2,5 billió dollárról mára közel 16-18 billió dollárra nőtt, amit az ETF-ek elterjedése, a makrogazdasági bizonytalanság és a növekvő globális vagyon hajtott.
A globális értéktárolók bővülését nagyrészt három makrogazdasági tényező hajtja:
• Globális monetáris expanzió
• Növekvő államadósság
• A fiat valutákba vetett bizalom csökkenése
Ebben a környezetben a bitcoin az első globálisan elérhető digitális értéktárolóként jelent meg. A bitcoin becslések szerint az értéktároló piac körülbelül 4%-át teheti ki. Az arannyal ellentétben a Bitcoin lehetővé teszi a határok nélküli átutalásokat közvetítők nélkül, jobb fedezet nyújtva az infláció ellen az elmúlt években. Jóval felülmúlta a dollár tulajdonosokat is, akik 2016 és 2026 között 20-25%-os vásárlóerőp aritás csökkenést szenvedtek el. A bitcoin a jelenlegi nagyjából 1,5 billió dolláros kapitalizációjával most meghaladja az ezüstöt, és megközelíti az arany 10%-át, ami jól tükrözi intézményi elfogadást is.
Magyarország érdekes példát nyújt arról, hogyan fordulnak át a globális értéktároló trendek a helyi befektetési viselkedésbe. A magyar befektetők történelmileg az ingatlanokat, különösen a budapesti lakóingatlanok részesítették előnyben az arany, egyéb nemesfémek és államkötvények mellett. Az elmúlt évek magas inflációja is megerősítette az értéktároló eszközök vonzerejét a magyar befektetők körében is.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
