A tokenizáció az elmúlt néhány évben robbant be a köztudatba, miután a futurisztikus jelentés mellé valódi előnyöket társított a BlackRock. A pénzügyi világ legnagyobb szereplői most ebbe a versenyfutásba kívánnak beszállni, ugyanis meglátták a lehetőséget abban, hogy a részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat, vagy akár ingatlanokat és műkincseket is blokkláncra vigyenek, 24 órás kereskedést kínálva a felhasználóknak a most megszokott 8 órás időintervallumok helyett.
A háttérben azonban sokkal nagyobb tét húzódik meg, mint a kereskedési idő kitolása: a modern pénzügyi infrastruktúra következő szintjeként jellemzett tokenizáció meg kell, hogy őrizze az integritást és az intézményi kontrollt – állítja a BlackRock.
Az elmúlt két évben a tokenizáció a pénzügyi piac egyik legerősebb narratívájává vált. Olyan szereplők, mint a BlackRock, a Franklin Templeton, a JPMorgan, vagy az Apollo Global Management már tokenizált alapokat indítottak, míg a Robinhood és a Kraken tokenizált részvényekkel kísérletezik. A cél nem pusztán az, hogy egy részvény digitális másolatát létrehozzák, hanem hogy maga a hivatalos tulajdonosi nyilvántartás is blokkláncra kerüljön. A BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink, korábban azt nyilatkozta, hogy a tokenizáció akár olyan hatásokkal is bírhat, mint az internet.
Ez óriási különbség. A mai tokenizált részvények többsége ugyanis valójában csak „wrapper” vagy IOU: digitális tokenek, amelyek egy hagyományos részvény árfolyamát követik, de nem számítanak hivatalos részvénynek. A Wall Street következő lépése az úgynevezett „natív kibocsátás”, amikor maga a részvény is blokkláncon létezik.
„A tokenizáció ígérete az, hogy végre több információt kapnak a cégek a saját részvényeseikről.”
— Tom Farley, a Bullish vezérigazgatója
A jelenlegi pénzügyi rendszer még mindig lassú és rendkívül töredezett. Egy részvénytranzakció végleges elszámolása gyakran egy-két napot vesz igénybe, miközben rengeteg közvetítő vesz részt a folyamatban. A tokenizáció ezt gyakorlatilag valós időre rövidítheti.
Ez különösen fontos a nagy pénzügyi szereplők számára. A hedge fundok és bankok folyamatosan fedezetet mozgatnak különböző piacok között. Ha ez percek alatt megtörténhetne napok helyett, az hatalmas mennyiségű tőkét szabadíthatna fel.
A tokenizált piacok ráadásul nonstop működhetnek. Egy ázsiai befektető akár hétvégén is kereskedhetne amerikai részvényekkel, miközben a hagyományos tőzsdék zárva vannak. Emellett a vállalatok is sokkal pontosabb képet kapnának arról, kik birtokolják és kereskedik a részvényeikkel.
A technológia ugyanakkor komoly problémákat is felvet. Mi történik például, ha ugyanannak a részvénynek több tokenizált változata is létezik? Mi számít „igazi” árfolyamnak hétvégén, amikor a Nasdaq zárva tart? És hogyan kezelik ezt az indexszolgáltatók, például az FTSE Russell?
A legtöbb intézményi befektető ma még nem is képes közvetlenül tokenizált értékpapírokat tárolni. Emiatt a nagybankok inkább zárt, kontrollált blokkláncrendszereket építenek, mintsem teljesen nyílt decentralizált hálózatokat használjanak.
Ennek ellenére a piac egyre gyorsabban halad ebbe az irányba. A szakértők szerint már a következő két-három évben megjelenhetnek az első valóban interoperábilis tokenizált pénzügyi rendszerek.
A kérdés már nem az, hogy megérkezik-e a tokenizáció a hagyományos pénzügybe, hanem az, hogy melyik szereplő tudja majd uralni az új digitális infrastruktúrát.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
