A vagyonadó gondolata nemcsak hazánkban minősül forró témának a választások közeledtével, de a legtöbb ország szerencsére még csak a realizált, tényleges eladással megvalósított nyereséget adóztatja meg. Hollandia ugyanakkor a tettek mezejére lépett és 2028-tól új adórendszert vezet be, amely éves szinten adóztatná a részvényeken, kötvényeken és kriptovalutákon elért, nem realizált hozamot, amit az árfolyam-emelkedésekből számolna ki.
Ez a döntés nemcsak a helyi befektetők stratégiáját forgatja fel lokálisan, hanem precedenst teremthet más európai országok számára, ugyanis a blokklánc nem felejt. De kérdés, hol lesz a vége: ismét a befektetőkkel kívánják megfizetni azok életét, akik nem tudnak/nem akarnak félretenni?
Hollandia a jelenlegi, feltételezett hozamra épülő Box 3 rendszerről áttér egy tényleges vagyonérték-növekedést adóztató modellre, amelyben a kriptók, részvények és kötvények éves értéknövekedése számít adóköteles jövedelemnek. A tervek szerint 2028-tól a január 1-jei és december 31-ei érték közötti különbözet lesz az adóalap, egy körülbelül 1800 eurós/fő adómentes sáv felett egységesen 36%-os kulccsal.
Ez azt jelenti, hogy ha például valakinek egy év alatt 30 000 euróval nő a kriptoportfóliója, akkor nagyjából 10 800 euró adót fizet, akkor is, ha egyetlen tokent sem adott el. A rendszer a parlamenti többség támogatását élvezi, a képviselők egy része pedig kifejezetten a vagyonos befektetők nagy kriptó- és részvénypozícióit szeretné így bevonni a közteherviselésbe.
„2028-tól Hollandiában évente 36% adót kell fizetni a kriptovalutákon, részvényeken és kötvényeken elért, nem realizált árfolyamnyereség után is, egy személyenkénti, nagyjából 1800 eurós adómentes sáv felett.”
– áll az AInvest összefoglalójában
Vegyük a holland parlamenti képviselő, Michel Hoogeveen által bemutatott szcenáriót, amely jól megmutatja az új szabály logikáját és veszélyeit. Kiindulásként a befektetőnek 500 részvénye van: 2028. január 1-jén még 50 000 eurót ér a csomagja, 2029. január 1-jére viszont 100 000 euróra ugrik az érték, tehát papíron 50 000 euró nyereség keletkezik. Egy házaspár számára ebből 3600 euró mentesül, így 46 400 euró lesz a tényleges adóalap, amelyre 36%-os kulcsot alkalmazva 16 704 euró adófizetési kötelezettség keletkezik – úgy, hogy egyetlen részvényt sem adtak el.
A csavar ott jön, amikor a piac időközben esik: májusra a portfólió értéke már csak 60 000 euró, de az adóhatóság továbbra is a január 1-jei, 100 000 eurós érték alapján követeli a 16 704 eurót. A befektető ezért kénytelen részvényeket eladni pusztán az adó kifizetéséhez, és az adó befizetése után mindössze 43 296 eurónyi portfólió marad nála, ami már a 2028-as 50 000 eurós kiinduló érték alatt van. Miközben a valós, realizált nyereség mindössze 10 000 euró lenne (60 000 mínusz 50 000), a befizetett 16 704 eurós adó miatt a befektető ténylegesen 6704 eurós nettó veszteségbe fordul, és a részvényei 28%-át örökre elveszítette.
Ez a példa brutálisan megmutatja, hogy a nagyon volatilis eszközöknél – például kriptóknál – az effektív adókulcs a valós, realizált nyereséghez képest bőven 100 százalék fölé is emelkedhet, ha a piac a csúcs után összeomlik.
A legtöbb nagy gazdaság – így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország – továbbra is csak realizált tőkenyereséget adóztat, és a kriptovaluták esetében jellemzően akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az eszközt eladják vagy másra cserélik.
Vannak ugyan országok, amelyek vagyonadót vagy a piaci értékre épülő, kvázi nem realizált hozamot adóztatnak (például Norvégia, Svédország, részben Spanyolország), de ezek többnyire a teljes vagyonra, progresszív kulccsal, és nem kifejezetten kriptókra vagy részvényportfóliókra szabott rendszerként működnek. A holland reform azzal tűnik ki, hogy egy viszonylag magas, fix 36%-os kulccsal adóztatja a konkrét éves árfolyamnyereséget kriptókon, részvényeken és kötvényeken, így a kriptobefektetők szerint Hollandia a világ egyik legagresszívebb „papírnyereség-adóztatójává” válik.
Emiatt elemzők komoly tőkekiáramlási kockázatra figyelmeztetnek, hiszen a nagy nyereségű kripto- és techbefektetők a következő években áttelepülhetnek olyan országokba, ahol továbbra is csak az eladáskor kell adót fizetni.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
