A valaha eddig lefoglalt legnagyobb mennyiségű Bitcoinhoz jutott hozzá az USA, a blokklánc elemzők szerint azonban van egy kis bökkenő a hivatalos bejelentéssel.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) történelmi jelentőségű, 15 milliárd dollár értékű Bitcoin lefoglalást hajtott végre egy hatalmas, Kambodzsából működő kriptós csaláshoz kapcsolódó ügyben. A hatóságok szerint ez a legnagyobb kriptolefoglalás az amerikai történelemben – és a középpontjában egy pig butchering néven ismert csalási forma áll, amely az elmúlt években világszerte milliókat károsított meg.
A gyanúsított, Chen Zhi, más néven „Vincent”, továbbra is szökésben van.
Az amerikai ügyészek szerint ő irányította a Prince Holding Groupot, egy Kambodzsában bejegyzett konglomerátumot, amely valójában egy bűnszervezetként működött Ázsiában. A cég több országban is korrupcióval, politikai befolyással és emberkereskedelemmel biztosította a csalás működését. A hatóságok szerint több ezer, jellemzően Ázsiából elhurcolt ember dolgozott kényszermunkatáborokban, ahol hamis kriptobefektetéseket reklámoztak a világ minden táján. Az áldozatokat gyakran társkereső oldalakon vagy közösségi médián keresztül csalták csapdába, majd rávették, hogy utaljanak át pénzt biztos hozamot ígérő befektetésekbe – amelyek természetesen sosem léteztek.
A hír közben újra reflektorfénybe helyezte ezeket a romantikus csalásokat. Az amerikai SEC (Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) és a CFTC közös kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet az ilyen, romantikus kapcsolatnak álcázott befektetési csalásokra. A program célja, hogy edukálja a közösségi média és társkereső alkalmazások felhasználóit arról, hogyan ismerhetik fel a pénzügyi manipuláció jeleit. A hatóságok becslése szerint csak 2024-ben 4 milliárd dollárnyi kár érte az áldozatokat világszerte.
A mostani lefoglalásban a DOJ több mint 200 000 bitcoint szerzett vissza, amelyeket a nyomozás szerint a csalásból származó pénzekből vásároltak. A lefoglalt vagyon egy része éveken át tétlenül hevert különböző pénztárcákban, mielőtt a hatóságok lecsaptak volna.
Egyes kriptoelemzők – köztük a jól ismert ZachXBT – azonban azt állítják, hogy az amerikai kormány nem hagyományos módon, hanem hackeléssel juthatott hozzá a bitcoinokhoz. Szerintük a hatóságok feltörhettek több, 2020-ban kompromittálódott tárcát, amelyekhez gyenge privát kulcsok tartoztak. Ez a verzió, ha igaz, precedens nélküli lépés lenne, hiszen az USA eddig mindig jogi úton, bírósági engedéllyel foglalta le a kriptóeszközöket.
Az on-chain nyomozó, ZachXBT részletes elemzést közölt a lefoglalt bitcoinok mozgásáról. Ő volt az első, aki észrevette, hogy a DOJ által lefoglalt 15 milliárd dollár értékű BTC egy része nem illeszkedik teljesen a kambodzsai csalási hálózat ismert tranzakciós mintáihoz. Elemzése szerint ezek a bitcoinok már 2020 körül megfagytak – vagyis évek óta nem volt semmilyen aktivitás a tárcákban, miközben a Prince Holding Grouphoz köthető címek később is rendszeresen mozgattak pénzeket. Ebből ZachXBT azt a következtetést vonta le, hogy a DOJ valójában nem közvetlenül a csalókhoz tartozó tárcákat foglalt le, hanem olyan, korábban hackerek által kompromittált tárca-címeket, amelyekhez hozzá tudtak férni.
ZachXBT technikai elemzése még tovább ment.
Szerinte a kérdéses tárcák privát kulcsai egy 2020-as Bitcoin bányászati pool hackje során kerülhettek nyilvánosságra, amikor egy biztonsági rést kihasználva több tucat tárca jelszava szivárgott ki. Az elemző megállapította, hogy az ezekhez a tárcákhoz tartozó érmék éveken át érintetlenek maradtak, majd hirtelen, egy napon belül, szinte katonás precizitással mozdultak meg – pontosan akkor, amikor a DOJ bejelentette a lefoglalást. Ez a szinkron szerinte nem lehet véletlen.
„A mozgások időzítése és mintázata inkább hasonlít egy koordinált technikai hozzáférésre, mintsem bírósági végzés alapján történt átvitelre” – írta X-en.
ZachXBT szerint mindez arra utalhat, hogy az amerikai hatóságok aktívan beavatkoztak a kriptovaluták hálózatába, és etikus hackerként maguk szerezték vissza az érméket. Ha ez igaz, akkor a mostani ügy precedenst teremthet: a kormányok nemcsak jogi, hanem kiberbiztonsági eszközökkel is képesek lehetnek visszaszerezni lopott vagy illegálisan tartott kriptoeszközöket. Az elemző ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez a gyakorlat veszélyes precedenst is jelenthet.
„Ha az állam saját döntése alapján hatol be tárcákba, akkor mi garantálja, hogy holnap nem egy ártatlan felhasználó kerül sorra?” – tette fel a kérdést.
A kriptoközösség megosztott ZachXBT következtetéseit illetően. Egyesek hősiesnek tartják, ha a hatóságok képesek visszaszerezni az ellopott vagy bűncselekményhez köthető bitcoinokat, mások viszont aggódnak a decentralizáció elveinek sérülése miatt. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy az amerikai kormány valóban hackeléssel jutott hozzá a coinokhoz, az alapjaiban rengetheti meg a Bitcoin hálózat ellenállhatatlanságába vetett hitet. ZachXBT ugyanakkor hangsúlyozta: a blokklánc-nyomok alapján egyelőre nem lehet 100%-os bizonyossággal kijelenteni, hogy ténylegesen hackelés történt – de az időzítés, a tranzakciós minták és a technikai adatok „túl sok véletlent” tartalmaznak ahhoz, hogy puszta egybeesésről lehessen szó.
Azonban elképzelhető, hogy így költségsemlegesen jutott az Egyesült Államok egy igen nagy összegű Bitcoin tartalékhoz.
A 15 milliárd dolláros lefoglalás tehát nemcsak egy csalássorozat végét jelenti, hanem egy új vitát is megnyit: meddig mehet el az állam a kriptovilágban az igazságszolgáltatás nevében. És hol húzódik a határ a jogszerű lefoglalás és a digitális hatalmi beavatkozás között?
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
