A világ pénzpiacai immáron több évtizede úgy kezelik Japánt, mintha a közgazdaságtan leginkább alapvető szabályai nem vonatkoznának rá. A gyenge gazdasági növekedés, a folyamatos deflációs nyomás, az elöregedő társadalom és a hatalmas államadósság ugyanakkor nem tartható fenn következmények nélkül – itt jöhet képbe a bitcoin.
Bár Japánt elkerülte eddig egy, a Görögországot sújtó gazdasági tragédia, a harmincéves csúcson lévő japán államkötvény kapcsán a bitcoin olyan dominót indíthat el, ami akár az egész társadalmat magával ránthatja. Itt nem feltétlenül egy gazdasági összeomlásra kell gondolni, hanem arra, hogy a piac végre elkezdte beárazni a kockázatot, a társadalom pedig bizalmát vesztheti az államban.
A tízéves japán államkötvény hozama 1996 szeptembere óta nem látott szintre emelkedett, amikor hétfő reggel elérte a 2,945%-ot – mentőövet a JPY/USD kereskedési pár dobhat a gazdaságnak, ugyanis a kereskedési pár 164-ről 159-re esett vissza.
Forrás: TradingView
A hosszú lejáratú államkötvény hozamának a megugrása azért különösen fontos, mert jelzi, a japán állam finanszírozása és a globális jen-alapú hitelek egyaránt drágulhatnak. 2024 augusztusában már egyszer megrázta a carry trade okozta veszély a piacokat, ugyanakkor ha a Bank of Japan további szigorítás mellett dönt, a pozíciók záródhatnak és globális likviditásszűkülés kezdődhet meg.
A bitcoin
BTC Price
(BTC) szempontjából nem feltétlenül a gyenge jen lehet a fő veszélyforrás, hanem annak hirtelen fordulata és az előre nem látható gazdasági károk. Ennek ellenére, a BTC árfolyama várhatóan a részvényekhez hasonlóan negatívan reagálna egy ilyen fordulatra, mivel jelenleg leginkább intézményi befektetők formálják a dolgok alakulását.
A japán társadalom rendkívül konzervatív, ez érzékelhető a vállalati kultúrában, a családi és hétköznapi életben, valamint a pénzpiacokon is – többek között ennek is köszönhető, hogy ilyen szintre emelkedett gazdasági fejlettségük a világháborúk után. A háztartások vagyona továbbra is leginkább készpénzben és államkötvényekben áll, ugyanakkor a legfrissebb felmérések szerint látható egy elmozdulás a hagyományos befektetési termékek felől a digitális eszközök irányába.
Provokatívnak tűnhet, de nem alaptalan állítás, hogy ha kivennénk a japán gazdaságból a Toyotát, a Sonyt, a Hitachyt, a Mitsubishit és a többi exportóriást, akkor az ország relatív gazdasági súlya sokkal kevésbé lenne lenyűgöző – ugyanis 14 tőzsdén jegyzett vállalat rendelkezik legalább százmilliárd dolláros piaci kapitalizációval.
Forrás: Assets by Market Cap
Egy ilyen szcenárióban a japán gazdaság alacsony termelékenysége, demográfiai zsugorodása és hatalmas eladósodottsága latin-amerikai szintre vethetné vissza a társadalmi bizalmat és az árstabilitást, ami a kriptovalutáknak is kedvezhetne. Az OECD 2024-es felmérése szerint ugyanis a GDP mintegy 206%-át érte el a bruttó államadósság, miközben a munkaképes korú népességhez viszonyított idősek aránya 2060-ra drámaian megemelkedhet.
Egy valódi bizonytalanságban két forgatókönyv játszódhat le egymás után: az elsőben a japán befektetők valószínűleg csökkentenék kockázatukat, ami rövid távon megütheti a bitcoint, ugyanakkor a másodikban, amikor felmerül a jen vásárlóerejének a csökkenése, az államkötvények bizonytalansága és a hagyományos pénzpiaci eszközök sérülékenysége, a megtakarítás aranyba, bitcoinba és dollár-alapú stabilcoinokba menekülhetne.
Természetesen ettől egyelőre még messze vagyunk, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig várni azzal, hogy a piac beárazza a tényleges veszélyeket. A japán tőzsde mérete megközelíti a nyolcbillió dollárt, egy esetleges bizalomvesztés esetén pedig az állam nem tudná kimenteni az egész társadalmat, az egész vállalati szektort. A tőkének ugyanakkor valahova mennie kell, az a valahova pedig miért ne lehetne a vezető kriptovaluta és a digitális eszközök iparága, ha már Ázsiában úgyis kifejezetten nagy igény mutatkozik a technológiai innováció iránt.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
