A világ pénzügyi rendszere az elmúlt 50 évben meglehetősen törékennyé vált azzal, hogy az országok sorra váltak le az aranystandardról, előkészítve a mérhetetlen pénznyomtatást és az infláció elharapódzását. Erre jött létre válaszul a bitcoin, amely visszaadta a lakosságnak az értékállóságot és közvetítő nélküli pénzáramlást tett lehetővé, a bankok és kormányok manipulációjától függetlenül.
Azonban az ígéret, hogy a hatalmat az egyéni polgárok és a piacok visszakapják, megtörni látszik, miután a vállalati befektetők, a vagyonkezelő alapok és a kormányok is felismerték a bitcoin potenciális szabadságteremtő szerepét – ez a struktúra azonban ellentmond mindennek, amiért a bitcoint létrehozták. Ha épp az állam maga kezdi el bitcoin-tartalékot felhalmozni, annak jó vége nem lehet, elmondjuk, miért!
A bitcoin nem egy egyszerű technológiai innovációként indult el, mint a legtöbb startup-ötlet, vagy a mesterséges intelligencia, hanem a célja egyértelműen az volt, hogy válaszul szolgáljon a 2008-as gazdasági válságra és a központi bankok masszív befolyására. A kódoltan korlátozott 21 millió darabos kínálat, a decentralizált hálózat és a bankok közvetítése nélküli tranzakciók célja pont az volt, hogy az egyén számára olyan eszközt adjanak, amelyet a kormány nem tud felügyelni vagy letiltani.
Ebben a szerepében a bitcoin egyértelműen azért jött létre, hogy ellenőrző mechanizmusként szolgáljon az állami cselekedetekre: ha a kormány lerontja – szándékosan, vagy véletlenül – a fiat-pénz értékét, és a polgárság számára egy transzparens, átlátható alternatíva kell, akkor itt egy alternatív eszköz, amely minden korábbi rendszernél szigorúbb és igazságosabb.
„A Bitcoin azért született, hogy alternatíva legyen a kormány által kezelt pénzért, nem pedig új eszköze legyen a kormány hatalmának.”
– Dana Criswell, volt mississippi állami képviselő
Amikor azt mondja a kormányzat, hogy „bitcoin tartalékot hozunk létre, mert hosszabb távon értékmegőrző hatással bír”, az már nem a monetáris stabilitásról, hanem a portfólió-befektetésről szól. A nyugdíjpénztárak, bankok vagy magánbefektetők számára a Bitcoin‑kockázat saját, önként vállalt döntés; ha nyernek, örülni fognak, ha veszítenek, ők maguk fizetik meg az árat. Az állam viszont a tulajdonképpen mindenki, aki adót fizet – akár tud a bitcoin‑beszerzésről, akár nem. Ha a kormány nagy pluszban dicséri magát, a veszteségeket vagy a lehagyott alternatívát (pl. alacsonyabb adók) a társadalom fizeti meg. Ez tipikus morális kockázat.
A másik logikai probléma az, hogy ha egyszer elfogadjuk az állam bitcoin-befektetését, akkor hol húzódik az elhatároló elv? Mi a különbség az értéknövekedés szempontjából egy részvényben, ingatlanban, vagy tőkealapban? A bitcoint akkor és azzal az érveléssel szokták különlegesnek tartani, hogy digitális arany, infláció‑verő eszköz – de ha elfogadjuk, hogy ez megfelel állami tartaléknak, a többi spekulatív eszköz logikailag is indokolttá válik.
A harmadik megválaszolandó kérdés pedig az, hogy ha az állam értéknövekedés céljából fektet bitcoinba, akkor előbb-utóbb értékesítenie is kell azt, amely ilyen szinteken akár beláthatatlan következményekkel is járhat. A CoinGecko legfrissebb közlése szerint már a kormányok kezében van a bitcoin
BTC Price
(BTC) több mint 2%-a, amely 460 ezer BTC-nek felel meg – összesen 10 billió forint értékben, amely viszonyításképp nagyjából a magyar éves állami költségvetés negyedének felel meg.
Forrás: CoinGecko
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
