Ahogy a Bitcoin készlete fokozatosan közelít a 21 milliós plafonhoz, egyre érdekesebb kérdés, kik uralják valójában a piacot. Egy friss, több forrásból összeállított becslés szerint – amely nyilvános vállalati jelentésekre, címkézett tárcákra és korábbi kutatásokra támaszkodik – a lakossági befektetők még mindig a főszereplők, de az alapok, nagyvállalatok és kormányok is egyre látványosabban erősítik pozícióikat a bitcoinpiacon.
A becslések alapján az egyének 65,9%-ot tartanak a forgalomban lévő BTC-ből, nagyjából 13,8 millió érmét. Ide tartoznak a privát pénztárcák és az olyan, egyéni ügyfelekhez köthető tőzsdei számlák, ahol a tulajdonos végső soron magánszemély.
A legnagyobb bitcoin-tárcák ma már nem magánszemélyekhez, hanem nagy kriptotőzsdékhez tartoznak. A Binance hidegtárcája például körülbelül 248 600 BTC-t kezel, míg a Robinhood mintegy 140 600 BTC-t, a Bitfinex pedig 130 000 BTC körüli mennyiséget tart. Ezek a készletek nem a tőzsdék saját vagyonát jelentik, hanem ügyfélbetétek és likviditási tartalékok formájában szolgálnak fedezetül.
A vállalati fronton továbbra is a korábbi MicroStrategy, ma már Strategy néven működő cég vezeti a mezőnyt, több mint 640 000 BTC-vel. A mögötte sorakozó tőzsdei cégek – köztük a Tesla, a Block és a GameStop – együttesen közel 700 000 BTC-t birtokolnak. Ez jól mutatja, hogy a Bitcoin mára nemcsak befektetési kísérlet, hanem pénzügyi tartalékként is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok mérlegeiben.
Az ETF-ek és befektetési alapok ma már a teljes bitcoin-kínálat közel 8%-át birtokolják – ez jól mutatja, mennyire előretört az intézményi érdeklődés a kriptoeszközök iránt. A kormányzati tulajdon ennél jóval kisebb, de még így is figyelemre méltó: a becslések szerint a világ országai összesen 1,5% körüli részt tartanak a teljes kínálatból.
Az Egyesült Államok 2025-ben hivatalosan is létrehozott egy stratégiai bitcoin-tartalékot, részben a bűnüldözési eljárások során lefoglalt érmékből. Kína mintegy 194 000 BTC-t kezel – nagyrészt a hírhedt PlusToken-piramisjáték felszámolása után lefoglalt vagyonból. De az Egyesült Királyság, Ukrajna, Bhután és El Salvador is tart bizonyítottan vagy feltételezhetően állami BTC-készletet.
Mivel a legtöbb ilyen adat nem nyilvános valós idejű leltárból, hanem on-chain nyomokból és kutatói becslésekből származik, a tényleges arányok ennél valamelyest eltérhetnek.
Erősödik a „középréteg” a bitcoinpiacon: az olyan tárcák, amelyek 100 és 1 000 BTC közötti összeget tartanak, az elmúlt egy évben 3,9 millióról közel 4,8 millió BTC-re növelték együttes állományukat.
Ez a trend azt mutatja, hogy nemcsak az óriásalapok és a kisbefektetők, hanem a közepes intézményi szereplők, családi irodák (family office-ok) és nagyobb privát vagyonok tulajdonosai is egyre határozottabban bővítik bitcoinpozícióikat. A „középkategória” növekedése a piac érettebb eloszlására utal – vagyis a Bitcoin tulajdonosi szerkezete fokozatosan sokszínűbb és kiegyenlítettebb lesz.
A Bitcoin továbbra is elsősorban a közösség kezében van: a forgalomban lévő érmék többségét még mindig magánbefektetők birtokolják. Ugyanakkor az utóbbi években látványosan erősödik az intézményi jelenlét — az ETF-ek, vállalati készletek és állami tartalékok fokozatosan mélyítik a piacot, és növelik a likviditást. Ennek eredményeként a Bitcoin tulajdonosi szerkezete egyre sokszínűbb és rétegzettebb.
A kínálati oldal viszont szűkül: kevesebb mint 1,5 millió BTC maradt még kibányászható, miközben a teljes készlet nagyjából 20%-a örökre elveszett lehet – elfeledett jelszavak, elveszett kulcsok vagy rég inaktív tárcák miatt. Ez azt jelenti, hogy a valóban elérhető mennyiség jóval kisebb a névleges 21 milliós plafonnál.
A szűkülő kínálat és a növekvő intézményi kereslet együtt olyan dinamikát teremt, amely hosszú távon komoly hatással lehet az árfolyamra és a piac stabilitására is.
Megjegyzés: a fenti adatok és arányok becslések, több kutatási forrás és on-chain elemzés alapján. A blokklánc nyilvános, de a tényleges tulajdonosok személye sok esetben csak közvetett módon azonosítható.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
