Ahogyan arról nemrégiben beszámoltunk, Magyar Péter és a Tisza Párt egyértelmű célja az innovatív gazdasági fejlődés környezetének a megteremtése, ez pedig kiterjed a jelenlegi, egyik legnépszerűbb globális iparágra is – a kriptovalutákra. A kormánypárt június 11-én jelezte először, hogy a NER-es érdekekhez köthető kriptovaluta-validáció eltörlése a cél, most azonban újabb részleteket tudhattunk meg a magyar szabályozási célokról a keddi Országgyűlésen.
Míg Dr. Sopov Ildikó Éva a Tisza részéről egyértelműen az európai egységes szabályozásról, vagyis a MiCA-ról és annak betartásáról, addig Takács Árpád, Nacsa Lőrinc és Apáti István az ellenzéki oldalról a kriptovaluták árnyoldalairól beszéltek. Íme a részletek!
2025 júliusában több százezer magyar kriptovaluta-felhasználót ért mélyütésként a Fidesz legújabb törvényjavaslata, melyben a kriptovaluta-használat kriminalizálását és az engedély nélküli szolgáltatók szankcionálását emelték Büntető Törvénykönyvi szintre – természetesen a pénzmosás elleni küzdelem és a terrorista finanszírozások köntösébe egy sokkal „fideszesebb” intézkedést akartak becsomagolni. A törvénymódosítással együtt megjelent az úgynevezett validátori szerep, amely az Európai Uniós MiCA-rendeletnél is szigorúbb követelményeket támaszt a kriptovaluta-szolgáltatók felé, ugyanakkor ennek a célja nem volt más, mint az iparág kisajátítása.
A törvénymódosítás következtében megszűnt a peer-to-peer, vagyis a felhasználók közvetítő nélküli, egymás közötti tranzakcióáramlása – ugyanis a nem engedélyezett szolgáltatók esetén két évig terjedő szabadságvesztést szabott ki a BTK 394/A. és 408/A. paragrafusa. Ennek következtében olyan szolgáltatók hagyták el hazánkat, mint a Revolut, vagy az eToro, akik globális kriptovaluta-jelenléttel bírnak.
A rendszer azonban nem szólt másról, mint a piacra lépés korlátozásáról, amely jelentős többletköltséget rótt a szolgáltatókra és a felhasználókra egyaránt. Ennek a lépésnek a legfőbb célja az volt, hogy állami kontroll alá kerüljön minden pénzmozgás – még azok is, amelyek a decentralizált rendszereken keresztül történnek.
A 2026. július 7-i Országgyűlésen került elő elsőként az a törvényjavaslat, amiről Magyar Péter, Tanács Zoltán és a Tisza Párt már többször is beszélt, vagyis a validátori rendszer eltörlése.
Elsőként Dr. Sopov Ildikó Éva, a Tisza Párt képviseletében szólalt fel: beszédében kitért arra is, hogy Magyarország egy EU-s rendeletet vett semmibe azáltal, hogy közvetítői szereppel ruházott fel egy frissen alapított céget, a Caduceus Zrt.-t, amely természetesen Rogán Antalhoz köthető. Sopov kitért arra is, hogy míg Ázsiában és az Egyesült Államokban az innováció fűti a blokklánc-technológiára épített eszközök piacát, addig Európában az átlátható szabályozási keretrendszer az, amely vonzóvá teszi a régiót a kriptovaluta-vállalatok számára.
„A kriptocégek ugyanis nem azt a régiót keresik, ahol nincs szabályozás, hanem azt, ahol kiszámítható és világos szabályozás van.”
– mondta felszólalásában.
A június 30-án, általános vitában taglalt törvénymódosítás célja továbbá az, hogy a magyar kriptovaluta-szabályozás visszatérjen az EU-s szintre, így szolgálva a transzparenciát, a pénzügyi stabilitást, a befektetői védelmet, biztosítva a kiszámítható jogi környezetet.
Az ellenzéki oldalról az alábbi hozzászólások érkeztek a felszólalásra:
A parlamenti vitában elhangzott érvek ugyanakkor több ponton is árnyalásra szorulnak. A kriptovalutákkal kapcsolatban felvetett pénzmosási és csalási kockázatok valósak, ugyanakkor a nyilvános blokkláncok tranzakciói visszakövethetők, ezért a hatóságok ma már rendszeresen alkalmaznak blokkláncelemző eszközöket a bűncselekmények felderítésére. Az igazi pénzmosás továbbra is készpénzben zajlik a világban. A nemzetközi adatok szerint az illegális tranzakciók a teljes kriptogazdaság kis részét teszik ki, miközben a MiCA-rendelet célja éppen az, hogy egységes fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni keretrendszert hozzon létre az Európai Unióban. A szabályozást ugyanakkor az iparág részéről is érik kritikák, elsősorban amiatt, hogy a megfelelési költségek aránytalanul nagy terhet jelenthetnek a kisebb vállalkozások számára, erről korábban több alkalommal is írtunk a BitcoinBázison.
A közel egyórás vitában felszólalt még Molnár János a Tisza Párt részéről, aki a Bitcoin történelme mellett kitért arra is, hogy az aktív magyar kriptovaluta-felhasználók száma 80 ezerrel csökkent a tavaly mért 210 ezerhez képest, valamint Szalai Piroska a Fidesz részéről, aki az erzsébetvárosi kriptovaluta-bányászatról és az egyetemeken tapasztalt visszaélésekről beszélt, ugyanakkor fontosnak tartja az innovációt.
A most tárgyalt javaslat amellett, hogy megszüntetné a kötelező validátori rendszert, hatályon kívül helyezné a tavaly bevezetett büntetőjogi tényállásokat. Ezzel párhuzamosan megvalósulna az uniós szabályozás összhangja, és lezárhatóvá válna a kötelezettségszegési eljárás is.
Dr. Sopov Ildikó Éva szerint a MiCA már önmagában biztosítja a fogyasztóvédelmet, az engedélyezési rendszert és a pénzmosás elleni garanciákat, a magyar többletszabályozás pedig nem bír extra hozzáadott értékkel.
A Tisza Párt képviselői részéről egyértelműen érezhető a MiCA támogatása, amely valószínűleg összefügg azzal, hogy a kormánypártnak komoly céljai vannak az EU-val – elég csak a támogatások hazahozatalára, valamint az euró bevezetésére gondolni.
Bár a vita még nem zárult le, a módosítás legnagyobb nyertesei várhatóan azok a kriptovaluta-szolgáltatók lehetnek, akik potenciális piacként tekintenek Magyarországra – annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre még egyetlen egy EU-s MiCA-engedélyt sem adott ki, szemben Ausztriával és Csehországgal, ahol már több mint 10 engedély került kiadásra. Az is elképzelhető, hogy a Revolut kriptovaluta-szolgáltatásai is visszatérnek hazánkba, miután a neobank kiemelt fontossággal tekint az Európai Gazdasági Térségben a kriptovaluta-piacra.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
