Aki követi ilyen szinten a magyar gazdasági eseményeket, ő belefuthatott abba a közleménybe, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a július 22-én megtartott ülésén nem változtatott az alapkamat 6,5 százalékos szintjén. Az alapkamat az MNB által meghatározott irányadó kamatláb, amelyet a jegybank fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett rövid lejáratú (pl. kéthetes) kötvények után. Ez több pénzt jelent a kereskedelmi bankoknak, kisebb a motivációjuk hitelezni. Az alapkamat növelése tehát drágább hiteleket eredményez, ezáltal pedig visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, csökkentve az inflációt. Most a jegybank nem látott olyan gazdasági változást, amely indokolná a kamat emelését vagy csökkentését. Az inflációs vagy gazdasági célok eléréséhez jelenleg megfelelőnek tartják ezt a szintet.
Viszont a július 22-én megjelent közlemény egyik utolsó szekciójában volt arról egy mondat, hogy a Monetáris Tanács a bankrendszer likviditástöbbletének az idei első félévben megvalósult fokozatos mérséklődéséhez igazodva 2025. augusztus 1-től 8 százalékra csökkenti a kötelező tartalékrátát.
Bár a közlemény maga is ezt írta és Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt utána, hogy ez technikai jellegű lépés, nem jelent változást a monetáris politika irányultságában, van hatása a mindennapi életre. A kötelező tartalékráta azt a százalékos arányt jelenti, amelyet a bankoknak a náluk elhelyezett betétekből kötelezően félre kell tenniük az MNB-nél. Ez a pénz nem használható hitelezésre vagy más célra, csak biztonsági tartalékként szolgál. Megakadályozza, hogy a bankok túl sok pénzt hitelezzenek ki. A túl sok hitel gazdasági instabilitáshoz vezethet, így a kötelező tartalékráta egy másik eszköz az MNB kezében, hogy szabályozza a gazdaságban lévő pénz mennyiségét. Azzal, hogy az MNB csökkentette a tartalékráta mértékét, növelte a bankoknál maradó pénz mennyiségét. Több pénz, több és könnyebb hitelt jelent az emberek számára.
A több hitel pedig több költést tesz lehetővé, ez fokozhatja a gazdasági aktivitást, ugyanakkor az infláció is növekedésnek indulhat. Ezzel pedig a fiat pénzünk értéke fog tovább csökkenni. Itt jöhet képbe a Bitcoin, ami tökéletes fedezetet nyújt az infláció ellen. Magyarországon júniusban 4,6% volt az infláció mértéke, az átlagos éves infláció eddig 4,9% körül mozgott. Ennyivel ér kevesebbet egy magyar ember forintja, miközben a Bitcoin 12 hónappal ezelőtthöz képest majdnem megduplázta az árát. 1 éve 1 BTC 61 ezer dollárba került, most pedig egy korrekciós fázis ellenére is 113 ezer dollár felett van. Látható, hogy miért jelent a bitcoin kiutat a folyamatos, infláció elleni küzdelemből.
Nehéz ezt megmondani a jelenlegi bizonytalan makrogazdasági helyzetben, de a pénzügyminisztérium a külső tényezők (mint az amerikai és német kiadásnövelő programok) gazdaságélénkítő hatására számít, ahogy arra is számítanak már nagyon régóta, hogy megindul felfelé a lakossági fogyasztás. Euróról még szó sem esik (ezt Varga Mihály is megerősítette most), úgyhogy leginkább kiváró álláspontot képvisel a magyar gazdaságpolitika, azt szeretnék látni, hogy az infláció a jelenlegi kamatlábak és monetáris politika mellett tér vissza a célszintre.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
