Az amerikai-izraeli-iráni háború komolyan megrengette a globális piacokat. Az arany, mint menedékeszköz, jelentős visszaesést tapasztalt, a cikk írásakor 4715 dollár körül mozog egy uncia ára, miközben 30 napos viszonylatban 2% körül veszített értékéből. Érthető módon az olajrészvények masszív emelkedést mutattak, de a kriptovaluták nagy része, így a Bitcoin ára is emelkedni tudott. A legnagyobb kriptovalutáért a cikk írásakor 80725 dollárt kell adni, ami 30 napon belül 12%-os növekedés.
Az Ethereum (ETH) 6,2%-ot emelkedett, míg a tágabb kriptopiac 10,8%-ot erősödött. Az amerikai részvények szintén emelkedtek. A Nasdaq Composite 15%-ot, az S&P 500 9,07%-ot, a Dow Jones Industrial Average pedig 2,95%-ot erősödött. A Brent nyersolaj 5,86%-ot emelkedett, a benzin 16,1%-ot ugrott, az ezüst pedig 8,37%-ot erősödött. Viszont az elmúlt időszak legnagyobb nyertese egy teljesen meglepő termék, a burgonya, amely több mint 40-szeres különbséggel múlt felül minden nagyobb eszközosztályt. A krumplira kötött különbözeti szerződések (CFD-k) közel 705%-ot emelkedtek kevesebb mint egy hónap alatt, ez messze meghaladta minden más nagyobb pénzügyi eszköz teljesítményét ugyanebben az időszakban.
A burgonya‑CFD egy olyan pénzügyi termék, amivel a befektetők nem magát a burgonyát veszik meg, hanem annak árfolyamára spekulálnak. Ha az ár nő, a CFD értéke is nő. Azaz ha valaki 100 egységnyi pénzt betett 1 hónapja egy krumpli-CFD-be, most 705%-os nyeresége van. Azt fontos tisztázni, hogy ez a pénzügyi piacok iráni háborúra adott volatilitási reakcióját tükrözi, nem a fizikai burgonyakészletek tényleges hiányát. Az Euro News szerint a 100 kilogrammonkénti tőzsdei határidős ár április 21. óta körülbelül 840 forintról 7350 forintra emelkedett, ahogy a lenti diagramon euróban látható:
Ez nem azt jelenti, hogy egy átlagember ennyiért vesz burgonyát a boltban, ez a tőzsdei határidős ár (CFD), nem a bolti vagy piaci ár.
A CFD‑árak nem a valós burgonyaárat mutatják, hanem azt, hogy a befektetők mennyit fizetnek a burgonya árfolyamára szóló szerződésekért, gyakorlatilag spekulatív árról beszélünk. Van természetesen az iráni háborúnak is hatása a burgonya valódi, átlagember által is érezhető árára. A megfizethető műtrágya hirtelen hiánya közvetlen hatással van a jövőbeli terméskilátásokra, de a regionális instabilitás is veszélyesebbé tette a fő szállítási útvonalakat, megnehezítve a mezőgazdasági kereskedelem logisztikáját. Viszont még ezen a szinten is jóval az elmúlt két év piaci átlaga alatt maradnak a burgonyaárak, mivel az európai termelők egy jelentős túlkínálatot dolgoznak le. A kereskedők tehát az iráni konfliktus kockázatai és tágabb hatásai alapján árazzák át a határidős ügyleteket.
Az európai és magyar fogyasztók számára a mostani krumpli-CFD áremelkedés egyelőre nem jelent drasztikus ármozgást az alapvető élelmiszerünk esetében, de a CFD mozgása aggódó piacot tükröz. Magyarország vonatkozásában a nagy áruházaknál lehet figyelni a krumpli árának alakulását, de a KSH szerint 2026 áprilisában a fogyasztói árak 2,1%-kal voltak magasabbak, mint márciusban.
A szemfülesebbek 1 kilogramm krumplit Magyarországon már 180 forint körüli áron tudnak venni, míg a tavalyi év végén 140 forint volt egy kilogramm burgonya termelői felvásárlói ára. Ez 2022-höz képest alig változott.
Magyarként is van egyébként mód krumpli-CFD-vel kereskedni kriptovaluta segítségével, de fontos tudni, hogy ezeket nem kriptotőzsdék kínálják, a Binance, Kraken, Coinbase, OKX stb. nem kínál mezőgazdasági CFD‑ket. Több olyan bróker is van viszont, ahol magyarként lehet regisztrálni és kriptóval befizetni (mint a CMC), de fontos tudni, hogy a specifikus burgonya-CFD elérhetősége folyamatosan változik és nem minden bróker kínálja ezeket.
Az elmúlt évtizedekben az EU burgonyapiaca egyre jövedelmezőbb volt. A termelés közel 40%-kal csökkent 2000 és 2023 között, amit az éghajlatváltozás, az alacsonyabb fogyasztás és a szigorúbb növényvédőszer-szabályok okoztak, ezek együttesen felfelé nyomták az árakat. Ma azonban a helyzet megfordult, Európa az olcsó burgonya tengerében fuldoklik, miközben 2025-ben a burgonyaárak 22%-kal estek 2024-hez képest, amely maga is visszaesést hozott az előző évhez képest. A magas áraktól motiválva sok gazdálkodó átállt a burgonya termesztésére. Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában a kereslet kielégítéséhez jellemzően kb. 24 millió tonna szükséges, ehhez képest 27 millió tonnát takarítottak be.
A kereslet azonban nem tartott lépést a kínálattal. Az euró-dollár árfolyam gyengítette az európai termelők versenyképességét az olyan újabb piaci szereplőkkel szemben, mint Kína, India és Egyiptom – amelyek korábban az európai szállítók kulcsvevői voltak. Az ágazatot minőségi problémák is sújtják. Az őszi nehéz esők megrongálták a termés egy részét, ami nehézségeket okoz a sültkrumpli- és chips-gyártó feldolgozóknak. A túlkínálat kezelésére többféle ötlet merült a gazdálkodóknál. Opció például az állati takarmányként való hasznosítás, viszont a burgonyából való alkoholgyártás nem életképes megoldás, mivel a lepárlók általában olcsóbb alapanyagokat, például kukoricát használnak. A biogáz sem jelent megoldást, mert a burgonya túl sok vizet tartalmaz. Gyakorlatilag egyetlen út marad, a termelés csökkentése.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
