Az elmúlt években láthatóvá vált, hogy a egyre több szektor ismeri fel a blokklánc-technológiában rejlő lehetőségeket: már nemcsak a fintech és az informatikai szektor azok, amelyek blokkláncokon kívánnak terjeszkedni, hanem a luxuscikkek piaca is, ahol jelenleg a túlélés a tét: a bizalom és a hitelesség itt ugyanis megkerülhetetlen, a gyémántipar pedig ezt ismerte fel az eredetigazolás kérdése kapcsán.
A világ legnagyobb gyémánttermelője, a De Beers ennek jegyében blokklánc-technológián alapuló nyomkövető rendszerrel kívánja tovább növelni hitelességét, miközben a gyémántipar konkrétan a túlélésért küzd.
2026 júniusában jelentették be, hogy a Gemological Institute of America (GIA) 30%-os részesedést szerez a Tracr nevű blokklánc-platformban, amelyet a De Beers fejleszt 2018 óta. A Tracr eddig több mint ötmillió csiszolatlan gyémántot regisztrált eredetük szerint, ami a De Beers teljes nyersgyémánt-kibocsátásának körülbelül kétharmadát fedi le érték szerint.
A GIA bevonása azt jelzi, hogy a platform a De Beers saját eszközéből az egész iparágat kiszolgáló, független infrastruktúrává alakulhat – ez kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy a vásárlók valóban függetlennek lássák a rendszert.
A gyémántipar centralizáltsága miatt komoly nyomás alakult ki a szektorban: az IDEX gyémántárindex jelenleg 84,68 ponton kereskedik, azonban a 2022 márciusi történelmi csúcshoz képest (158,18 pont) értékének közel felét elveszítette. 2023-ban 18%-os, 2024-ben 13,5%-os, 2025-ben pedig 11%-os esésen van túl, ez összesen pedig 45%-os zuhanást jelent.
Forrás: Cbonds
Ennek hátterében a mesterségesen előállított gyémántok robbanásszerű terjedése áll: Kínában egy 1 karátos szintetikus kő mindössze a természetes társa árának egy tizedéért, körülbelül 3500 jüanért (518 dollár) kapható, a termelés pedig jórészt Henan tartományban koncentrálódik.
A kínai állami CCTV szerint a mesterséges gyémántok már a globális ékszerpiac forgalmának több mint 40%-át teszik ki, míg a Statista adatai ennél jóval alacsonyabb, körülbelül 21%-os részesedést mutatnak 2025-re – a két szám közötti eltérés valószínűleg a mérési módszertan különbségéből adódik.
A blokklánc alapú nyomkövetés lényege, hogy minden kő útja – a kitermeléstől a csiszolásig – hitelesen, módosíthatatlanul rögzítve legyen, így a vásárló bizalma nőhet. Egy kínai NielsenIQ-felmérés szerint a megkérdezettek 92%-a tartja kiemelten fontosnak a nyomon követhetőséget, 70% pedig kifejezetten a természetes gyémántot preferálja. Ahogy Al Cook, a De Beers vezérigazgatója megfogalmazta:
„A vásárlóknak joguk van tudni, honnan származik a gyémántjuk, és ennek ismerete nagyobb bizalmat adhat nekik.”
A kockázat azonban jól látható: a blokklánc nem csökkenti az árakat, és nem teszi vizuálisan megkülönböztethetővé a természetes köveket a mesterségesektől. Ami valójában történik, az egy márkaépítési stratégia – a technológia egy hiteles történetet ad minden kőhöz, amiért a vásárlóknak akár tízszeres felárat is hajlandóknak kellene lenniük megfizetni.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
