Az elmúlt időszakban új mintázat rajzolódik ki a kriptovilághoz köthető visszaélésekben: egyre több csalás épít tudatosan provokatív, mesterséges intelligenciával (MI) generált mémekre. Ezek a tartalmak elsősorban a vizuális közösségi platformokon, például az Instagramon terjednek gyorsan, ahol a botránykeltés önmagában is jelentős elérést biztosít. A megszerzett figyelem gyakran frissen indított mémcoinok népszerűsítésére fordítódik.
A módszer lényege egyszerű, mégis hatékony. A sokkoló, sok esetben erőszakos vagy sértő képek és videók erős érzelmi reakciókat váltanak ki, ami kommenteket, megosztásokat és hosszabb nézési időt eredményez. Ezeket a mutatókat a közösségi oldalak algoritmusai jellemzően előnyben részesítik, így a tartalom még szélesebb közönséghez jut el. Egy, a Financial Timesban idézett internetkultúra-kutató szerint:
„Minél zavaróbb a tartalom, annál nagyobb eséllyel terjed.”
és ezt a mechanizmust ma már tudatosan használják ki.
Fontos, hogy ebbe a folyamatba azok is könnyen belekeveredhetnek, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a kriptovalutákkal. Egy felháborodott komment vagy egy ironikus megosztás ugyanúgy növeli az elérést, ami végső soron a kapcsolódó tokenek láthatóságát is fokozza.
A háttérben gyakran névtelen tartalomgyártók állnak, akik rövid idő alatt hoznak létre paródiakaraktereket, majd ezeket közvetlenül egy új mémcoin indításához kötik. A Financial Times szerzője szerint
„Ezek a mémek nem spontán módon terjednek, hanem tudatosan gyártják őket azért, hogy mesterségesen növeljék az elérést, és végül pénzt húzzanak ki a gyanútlan befektetőkből.”
Az így felpörgetett figyelmet alacsony belépési küszöbű felületeken használják ki, ahol akár percek alatt, minimális technikai tudással is létrehozható egy új token. A gyorsaság és az átláthatóság hiánya ideális környezetet teremt a visszaélésekhez, különösen egy olyan piacon, ahol sokan gyors nyereségben reménykednek.
A cikk több konkrét példát is bemutat. Ilyen volt a „Kirkinator”, egy kiborgparódiaként megjelenített karakter, valamint a „George Droyd”, egy fiktív androidfigura, amely egy ismert amerikai társadalmi ügyre utalt. Mindkét esetben hasonló forgatókönyv valósult meg: a hozzájuk kapcsolt mémcoin árfolyama rövid idő alatt meredeken emelkedett, majd hirtelen összeomlott. Ez a klasszikus „rug pull”, vagyis szőnyeghúzás esete, amikor a bennfentesek kiszállnak, a későn érkezők pedig értéktelen tokenekkel maradnak.
A Kirkinator mémcoin árfolyamának változása – Forrás: Dexscreener
A képen jól látszik, hogy nem egészen három hónap alatt a token több mint 97%-ot veszített az értékéből.
A cikk szerint a sértő MI-mémek terjedése nem választható el a generatív MI körüli szabályozási vitáktól és a közösségi platformok moderációs gyakorlataitól. Bár a változások nem kifejezetten a kriptós tartalmakat célozzák, egyes megfigyelők szerint közvetve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ilyen mémek hatékonyabban szolgálják a memecoinok köré épülő visszaéléseket.
A Pump.fun nevű tokenindító Solana láncon futó platform szintén fontos szereplője ennek az ökoszisztémának. A Solidus Labs májusi jelentése szerint az ott indított tokenek 98,6%-a olyan mintázatot mutatott, amely „rug pull” vagy „pump-and-dump” (felpumpálás és gyors kiszállás) visszaélésekre utalhat. Az elemzés szerint a platformon 2024 januárja és 2025 márciusa között több mint hétmillió tokent hoztak létre, ezek közül a jelentés készítésekor mindössze körülbelül 97 ezer rendelkezett 1000 dollár feletti likviditással.
A megállapításokat a Pump.fun egyik szóvivője vitatta, hangsúlyozva, hogy a mémcoinok többsége – sok más digitális és kulturális termékhez hasonlóan – hosszú távon kevés értéket képvisel. A kritikusok szerint azonban éppen ebben a közegben mosódik el leginkább a határ a játékos kísérletezés és a tudatosan felépített átverések között, különösen akkor, ha a figyelem megszerzéséhez sértő MI-mémeket használnak fel.
Ez is érdekelhet: Ez történt a kriptopiacon 2025-ben
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
