Az elmúlt másfél év nem feltétlenül a békés együttélés jegyében telt a világban, miután a geopolitikai helyzet egyre feszültebbé válik: háborúk eszkalációja, elszálló olajárak és megakadó béketárgyalások. 2026 sem a legbékésebben indult, miután az Egyesült Államok katonai beavatkozást hajtott végre Venezuelában, majd rá egy hónapra az iráni helyzet napról napra történő romlásáról kell beszélni.
Mindeközben Robert Kiyosaki, a Gazdag papa szegény papa című sikerkönyv szerzője már jó ideje kongatja a vészharangot: véleménye szerint a modern háborúk csendben felfalják az ezüstöt, miközben annak árfolyama az egekbe szökhet. Utánajártunk, mit is vár Kiyosaki a világ második legértékesebb eszközétől.
Természetesen Robert Kiyosaki sem hagyhatta szó nélkül azt, ami jelenleg a Perzsa-öbölben zajlik: az Irán és Izrael között egyre csúcsosodó feszültség amellett, hogy az olajárakat is felveri, az arany és az ezüst iránt is óriási keresletet indít el. Kiyosaki érvelését azzal támasztja alá, hogy egyetlen rakétatöltet akár két kilogramm ezüstöt is tartalmazhat, ami a robbanást követően teljesen elpárolog.
Az üzletember és befektetési guru saját X-felületén arról írt, hogy a háború nemcsak az ezüst iránti keresletet növeli, hanem annak kínálatát is csökkenti, vagyis kétszeres nyomást helyez a nemesfém árfolyamára, miközben azok, akik csak tartják azt, gazdagodnak – mások vérén, verítékével és könnyein.
Az ezüst páratlan elektromos vezetőképessége miatt elengedhetetlen a modern haditechnikában: rakétákban, műholdakban, AI-rendszerekben és fegyverplatformokban. Egy Tomahawk rakéta akár 500 uncia ezüstöt igényelhet, miközben Kína, a világ ezüstfinomításának 70%-át adó ország, januártól nem exportál. Mexikó, a legnagyobb termelő (24% részesedés), szintén kockázatos. Öt éve tartó deficites piacot tovább szűkítik ezek a tényezők, Kiyosaki szerint ez nemzeti biztonsági kérdés.
„Most már nemzeti biztonsági infrastruktúra. Rakétát, műholdat, AI-rendszert, napelem-hálózatot, fegyverplatformot nem lehet ezüst nélkül építeni”
– mondta Jim Fergusson, brit politikai elemző
Természetesen a napenergia-igény miatt is óriási kereslet mutatkozik az ezüst iránt, amely szintén növeli annak árfolyamát: míg 2016-ban 82 millió uncia ezüst került a fotovoltaikus cellákba, addigra ez a szám 2024-ben már 200 millió uncia volt. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra akár a 450 millió unciát is elérheti ez a szám, megerősítve az ezüst kettős szerepét, vagyis azt, hogy menedékeszköz és ipari nyersanyag.
Cikkünk írásakor az ezüst árfolyama 84 dolláron kereskedik, miután a pénteki kereskedési napon több mint 17%-ot erősödött. A világ második legértékesebb eszköze 2025 utolsó negyedéve óta pazar növekedési pályát folytat, és bár volt egy kisebb korrekciója az év elején, a technikai elemzések is alátámasztják, amit Kiyosaki mond.
Az ezüst technikai elemzése 2026-ban, forrás: X
A csatolt grafikonon jól látszik, hogy 103 dollár körül találhat egy kisebb ellenállást a nemesfém, ugyanakkor az elhúzódó háború akár azt is eredményezheti, hogy 153 dollár körül tetőzzék az ezüst árfolyama – ez pedig azt jelentené, hogy 2025 novembere óta megtriplázódna az árfolyama.
Bármi is történjen a világban, aggasztó, ami történik, az elhúzódó háború pedig beépülhet minden árfolyamba – ha drágulnak a vezetők, drágulnak a termékek és szolgáltatások is, nem beszélve az olajról, ami szintén felfelé hajthatja mindennek az árát a logisztikai kiadások miatt.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
