Az Európai Unió tárgyalóasztalán még mindig ott van az ellentmondásos javaslat, amely engedélyezné a magán- és titkosított üzenetek teljes megfigyelését. A törvény komolyan fenyegeti az állampolgárok magánéletét és jogait, miközben további felhatalmazást adna a sokak szerint már így is túlterjeszkedő állam kezébe.
Az Európai Unió országai még mindig vitatkoznak az ellentmondásos tervezetről, amely a magánüzenet-szolgáltatókat megfigyelésre és érzékeny adatok átadására kötelezné. A tárgyalások három éve húzódnak és többször is elakadtak, mivel számos tagország bizonytalan a szigorú törvény szükségességét illetően.
A szigorúbb változat szerint az üzenetszolgáltatóknak kötelező átvizsgálásokat kellene végezniük annak érdekében, hogy kiszűrjék a lehetséges illegális anyagokat, gyanús személyeket és bűnözői tevékenységeket.
Az üzenetek és megosztott tartalmak automatikus szkennelése megosztó témának számít a tagállamok között. Lengyelország – amelynek javaslata alapvetően önkéntes alapon várta volna el a big tech együttműködését és enyhébb követelményeket támasztott – félretolta a tervezetet és megállapodás nélkül hagyta ott az EU Tanács vezetését.
Érdekelhet: A nagy testvér nyomában – vállalatok a megfigyelés szolgálatában
Ezzel szemben a dánok egy percig sem haboztak. Olyannyira prioritásként kezelték az ügyet, hogy júliusban az Európai Tanács élére kerülve már az első napon előálltak egy új tervezettel. A „chatkontrollként” is emlegetett törvényjavaslatot Dánia már 2025 októberében el szeretné fogadtatni, ha sikerül megállapodásra jutni a többi állammal.
EUROPEAN CHAT CONTROL
The EU will scan all private chats starting from October 2025.
Chat Control regulations mandate client-side scanning of WhatsApp, Signal, and Telegram — even before encryption is applied.
The EU is officially an Orwellian police state. pic.twitter.com/1nF9zlTWow
— Alex Recouso (@alexrecouso) August 4, 2025
Az Európai Parlament más álláspontról közelíti meg az ügyet. Ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenőrzések csak a már gyanúsítottak titkosítatlan üzeneteire vonatkozzanak, és ne érintsék a szabálykövető állampolgárok tízmillióit.
A júliusi vita során a 27 uniós tagállam közül 20 szólalt fel, és mindegyikük „átfogó ellenőrzési fenntartást” nyújtott be. A kezdeti támogatók között van Olaszország, Spanyolország és Magyarország is, azonban a franciák az elmúlt időszakban meginogtak, és az aktív támogatás helyett inkább passzív elfogadást jeleztek. A franciák sorsdöntő szerepet tölthetnek be, mivel a javaslat blokkolásához az ellenzőknek az EU lakosságának legalább 35%-át kell képviselniük.
A nagy egyetértés ellenére nem mindenki támogatja a totális kontroll bevezetését. Belgium szerint a kérdés nemzeti szinten rendkívül nehéz téma, míg Észtországban a biztonsági hatóságok és az adatvédelmi tisztviselők tartják problémásnak a javaslatot. Ausztriában pedig egy szavazás tiltja a döntés támogatását. A lengyelek baljós kiberbiztonsági kockázatokra figyelmeztetnek, a német álláspont pedig továbbra is bizonytalan.
Felhasználók tömegei ellenzik a javaslatot. A totális állam réme nem újdonság – az elmúlt évszázadban számos példa bizonyítja az ilyen rendszerek veszélyeit. A privát üzenetekhez való hozzáférés alapjaiban kérdőjelezi meg a magánszférát, és lehetőséget teremt az államok számára, hogy mondvacsinált indokokkal férjenek hozzá minden beszélgetésünkhöz.
A decentralizált blokklánc-alkalmazások – mint a Signal vagy a Telegram – legnagyobb újítása éppen az volt, hogy az egyre szigorodó cenzúra és megfigyelés mellett is szabad, cenzúramentes és titkosított kommunikációt tettek lehetővé. Az új törvényjavaslat ezt a lényeget venné el, és a magánembernek lassan nem maradna menekülőút.
Természetesen a bűnüldözés és a korábban megfigyelt, veszélyes személyek követése kiemelten fontos. De milyen indok jogosítja fel a hatóságokat arra, hogy a családtagjaiddal, barátaiddal folytatott beszélgetéseidet, fotóidat és videóidat korlátlanul átvizsgálják?
„A potenciálisan minden felhasználó kommunikációjához való hozzáférés alapvető problémái változatlanok maradnak.”
– Fejtette ki az Európai Tanács saját jogi szolgálata, amely szerint a terv technológiától és céltól függetlenül sérti az emberek alapvető jogait.
Ha Franciaország és Németország beáll Dánia mögé, Európa történetében hamarosan az eddigi legnagyobb ellenőrzési rendszer bevezetésének lehetünk tanúi. A döntés a privát üzenetküldés végét, és az állam mindent látó szemeinek hálószobánkba való beengedését jelentheti.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
