Az ingatlan-nyilvántartás egy ország egyik legfontosabb közhiteles adatbázisa. Ha nem működik, az adásvételek, a jelzálogbejegyzések és számos más jogi ügy is leállhat. Romániában a földhivatali rendszer ellen végrehajtott kibertámadás ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy mekkora kockázatot jelenthet egy központi adatbázis sérülése, és felvetette a blokklánc-technológia lehetséges szerepét is.
2026 júliusában súlyos kibertámadás érte a román Nemzeti Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatalt (ANCPI). A rendelkezésre álló információk szerint a támadó jogosultságok megszerzésével jutott be a belső rendszerekbe, majd nagy mennyiségű adatot másolt le. A megszerzett állományok között állampolgári adatok, belső dokumentumok, alkalmazotti hitelesítő adatok, valamint fejlesztői környezetek és forráskódok is szerepeltek.
A támadó ezt követően zsarolási kísérletet indított. Az adatokat titkosította, majd váltságdíjat követelt, és kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben megsemmisíti a hozzáférhető adatokat. Miután a román hatóságok nem fizettek, a hacker a beszámolók szerint törölte az általa elért adatbázisokat és más rendszerelemeket.
A támadás következményei országos szinten voltak érezhetők. A közjegyzők nem tudtak tulajdoni lapokat lekérni, új ingatlanügyleteket bejegyezni vagy jelzálogjogot rögzíteni, az állampolgárok pedig nem fértek hozzá a tulajdonjogukat igazoló dokumentumokhoz. Az ANCPI később közölte, hogy a teljes informatikai infrastruktúrát újraépítik, ugyanakkor az adatokról rendelkezésre álltak biztonsági mentések, így várhatóan minden helyreállítható, még ha ez időigényes folyamat is.
A KELA kiberbiztonsági vállalat kutatói szerint a ByteToBreach néven ismert támadó nagy valószínűséggel az algériai Oránban élő Zakaria Mahdjoub. A kutatók úgy vélik, hogy a csoport korábban Svédország elektronikus közigazgatási portálját, valamint több kelet-európai ország – köztük Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország és Litvánia – állami nyilvántartásait is célba vehette. Az azonosítást azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg.
Az eset ismét előtérbe helyezte azt a kérdést, hogy a hagyományos, központi adatbázisok helyett érdemes lehet-e blokklánc-alapú megoldásokat alkalmazni az ingatlan-nyilvántartásban.
A nyilvános blokkláncok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az adatokat nem egyetlen szerveren tárolják, hanem számos, egymástól független résztvevő számítógépén. Az új bejegyzések csak a hálózat közös jóváhagyásával kerülhetnek a rendszerbe, a már rögzített adatok utólagos módosítása vagy törlése pedig rendkívül nehéz.
Elméletben egy ilyen megoldás jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen sikeres támadás egy teljes ország ingatlan-nyilvántartását megbénítsa. Ugyanakkor önmagában a technológia nem elegendő. Az ingatlan tulajdonjogát ma a legtöbb országban jogszabályok és földhivatali eljárások keletkeztetik, ezért egy blokklánc csak akkor válhat valódi nyilvántartássá, ha a jogi környezet is alkalmazkodik hozzá. Emellett meg kell oldani a biztonságos digitális személyazonosítást, az elektronikus aláírást, valamint azt is, hogyan kezelhetők az elveszett hozzáférések vagy a jogviták.
Ez is érdekelhet még: Új milliárdos iparág a láthatáron – legyél ingatlanos a blokkláncon
A blokklánc alkalmazásának egyik legismertebb példája Grúzia, ahol 2016-ban a Nemzeti Nyilvántartási Ügynökség és a Bitfury közösen indított projektet az ingatlan-nyilvántartás biztonságának növelésére.
Papuna Ugrekhelidze, a grúz nyilvántartási hivatal vezetője és Valery Vavilov, a Bitfury vezérigazgatója az aláíráskor. Forrás: Forbes
Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem egy teljesen decentralizált rendszer volt. Az ingatlanok tényleges adatai továbbra is az állami nyilvántartásban maradtak, míg a Bitcoin blokkláncára csak a bejegyzések digitális lenyomata került fel. Ez lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy egy rekordot utólag módosítottak-e, de nem helyettesíti magát a központi adatbázist.
Ez azt is jelenti, hogy egy sikeres támadás továbbra is képes lehet megbénítani a szolgáltatás működését, még akkor is, ha az adatok hitelessége később igazolható. A grúz modell tehát inkább a nyilvántartás sértetlenségének ellenőrzését erősíti, mintsem teljes decentralizációt valósít meg.
Egy valóban decentralizált ingatlan-nyilvántartás ennél jóval összetettebb feladat lenne. Nemcsak technológiai, hanem jogi és intézményi változásokra is szükség volna ahhoz, hogy a tulajdoni bejegyzések egy több szereplő által működtetett, nyilvánosan ellenőrizhető hálózaton jöhessenek létre. Emellett olyan megbízható digitális személyazonosításra és jogi szabályozásra is szükség lenne, amely a jelenlegi földhivatali eljárásokat is képes kiváltani vagy kiegészíteni. A romániai eset ugyanakkor jól mutatja, hogy a jelenlegi központi rendszerek sérülékenysége miatt egyre több ország vizsgálja az ilyen alternatívák lehetőségét.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
