Az októberre tervezett Bitcoin Core v30 kiadás egy elsőre technikai apróságnak tűnő módosítással komoly vitát indított el: a nem pénzügyi adatok (OP\_RETURN) blokkba írásának korlátja a tervek szerint 100 000 bájtra nő. Jimmy Song, kriptós könyvek szerzője és ismert bitcoiner jelezte, hogy nem fog frissíteni. Érvei szerint a változtatások feleslegesek, és tovább erősítik a bányászpoolok centralizációját. Más iparági szereplők – például Adam Back – ezzel szemben a frissítés felé hajlanak, külön, preferált kapcsolati (peering) beállításokkal.
A leglátványosabb módosítás az OP\_RETURN mező bővítése. Ez az a tranzakciótípus, amellyel nem monetáris adat kerülhet a blokkláncba. A nagyobb limit több adat beírását engedi, amit sokan „spamnek” tartanak, mert a blokktér (a blokkokban rendelkezésre álló hely) szűkös és értékes. A Core közreműködői ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a felhasználói döntési szabadság – vagyis ki hogyan használja a hálózatot – a kényszerrel szembeni védelem egyik alapelve a Bitcoinban.
Ezzel párhuzamosan „elavulttá” válik a korábbi data\_carriersize opció, amely node-szinten segített korlátozni a nem pénzügyi adat méretét. Song szerint az az érv, hogy ez a szűrő „úgysem hatékony”, végső soron gazdasági állítás, nem tisztán technikai: azt feltételezi, hogy a korlátozásnak nincs láthatatlan, fegyelmező hatása a hálózati viselkedésre.
Ráadásul a v30-ban alapértelmezetté válik a 100 000 bájt mint data\_carriersize. Song úgy látja, hogy ezt az adminisztratív kényelem (ne kelljen minden méretmódosításhoz külön kéréseket kezelni), nem pedig a technikai szükségszerűség indokolja. Song attól tart, hogy ez túl korai lazítás: a nagyobb limit miatt olcsóbb és könnyebb lesz adatot írni a blokkláncra, ami eláraszthatja a blokkokat fölösleges tartalommal.
#vlog 30
Why I Won't Be Upgrading To Bitcoin Core v30 pic.twitter.com/25zxkcKIRk
— Jimmy Song (송재준) (@jimmysong) September 16, 2025
Kapcsolódó tartalom: Áll a bál Bitcoin-fejlesztők között, végtelen történet a „spam-háború”
A v30 a minimum tranzakciós díj irányelvét 1 sat/vB-ről 0,1 sat/vB-re engedi le – ezt egyébként több bányászpool már most is így alkalmazza. Jimmy Song szerint a szigorúbb node-oldali beállítások (magasabb díjküszöb és kisebb data_carriersize) eddig visszafogták a nagyon olcsó, adatnehéz tranzakciókat, mert aki túlzsúfolta a blokkjait, nagyobb eséllyel kapott „árva blokkot” – vagyis a blokk nem került a fő láncba, és a bányász elesett a jutalomtól. Úgy véli, a díjminimum lazítása gyengíti ezt a fegyelmező hatást, miközben sem a bányászoknak, sem a felhasználóknak nem ad valódi előnyt.
Song szerint az a gond, hogy az új szabályok miatt egyre inkább a nagy bányászpoolok dönthetik el, mely tranzakciókat engedik át a hálózaton. Ha ők szabják meg a játékszabályokat, a kisebb szereplők kénytelenek hozzájuk igazodni, különben hátrányba kerülnek. Ez idővel néhány nagy szereplő kezébe koncentrálhatja a hatalmat, és gyengítheti a versenyt.
Adam Back, a Blockstream alapítója azt jelezte, hogy várhatóan futtatja a Core v30-at. Ha szükség lesz rá, használna egy úgynevezett „preferential peering” kiegészítést is. Ennek a lényege: a node elsősorban olyan más node-okhoz kapcsolódik, amelyek hasonló szűrési szabályokat alkalmaznak (például korlátozzák a nagy OP_RETURN adatokat). Ez nagyobb kontrollt ad a node-üzemeltetőnek az átmenő tranzakciók felett, viszont kockázata, hogy a hálózat „buborékokra” szakad — az azonos szabályokat követő csoportok főleg egymással beszélnek, ami gyengítheti a hálózat összekapcsoltságát.
Back szerint a bányászati centralizáció kockázata nagyobb fenyegetés, mint a nem pénzügyi adatok terjedése. Úgy látja, a túl szigorú, „tiltsunk mindent” hozzáállás nem tudja ténylegesen megakadályozni az ilyen tranzakciókat, viszont összpontosíthatja a validációs hatalmat néhány szereplő kezében.
Ha saját node-ot futtatsz, érdemes először a saját házirenddel kezdeni: a Bitcoin egyik erőssége, hogy a node a te szabályaid szerint továbbít és fogad tranzakciókat. Ha zavar a nagy OP_RETURN-adatforgalom, beállíthatsz szigorúbb helyi szűrést, vagy előnyben részesítheted azokat a szomszéd node-okat, amelyek hasonló szabályokat követnek. Közben figyeld a hálózat állapotát is: nő-e az „adatnehéz” blokkok aránya, hogyan alakul a mempool (egyszerűen: a be nem írt tranzakciók várólistája) mérete, és merre mozdul a jellemző díjszint. Ha túl sok nem pénzügyi adat foglal blokktért, csúcsidőben ez könnyen megdrágíthatja a normál tranzakciókat.
Érdemes szemmel tartani a bányászpoolok viselkedését: lazább díjküszöb és új relay-szabályok mellett látni fogod, közelednek-e a blokk-összeállítási szokások, és nem tolódik-e a súly néhány nagy szereplő felé. Végül nézd meg, milyen eszközöket kínál az ökoszisztéma a torlódás és a nem pénzügyi adatok kezelésére: ilyenek lehetnek a szigorúbb helyi policy-k, a gondosan válogatott peering-listák, vagy reputációs/„megbízhatósági” jelzések. A lényeg: a node-od nem passzív eszköz, hanem szabályozható kapu a hálózatra — használd ennek megfelelően.
A vita végső soron arról szól, hogy hol húzzuk meg a határt a hálózati szabadság és az erőforrás-gazdálkodás között. Song a szűkebb átengedés és a node-szintű fegyelem mellett érvel; Back a rugalmasabb, piac-vezérelt megközelítést preferál, amely szerint a túlzott tiltások visszaütnek, és koncentrációt okoznak. Hogy melyik kép lesz erősebb a v30 indulása után, azt a valós használat és a közösségi visszajelzések döntik el.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
