Az utóbbi időben, amióta a mesterséges intelligencia rohamosan fejlődik, és szinte hetente jelennek meg újabb és újabb formái, a közbeszéd egyre inkább megtelik figyelmeztető hangokkal. A hírekben és elemzésekben nemcsak az AI előnyeiről hallani, hanem arról is, hogy mindez milyen veszélyt jelenthet a munka világára. Külön cikkek foglalkoznak azzal, hogy mely foglalkozások kerülhetnek veszélybe, milyen szakmák képviselői kezdhetnek aggódni amiatt, hogy a technológia miatt elveszítik állásukat. Ma már az sem ritka, hogy teljes iparágak eltűnését vizionálják, ha az AI teljes körűen belép a folyamatokba.
Egy ilyen helyzetben nem meglepő, hogy világszerte egyre több közszereplő, tudós és techguru próbál választ adni arra a kérdésre: hogyan lehet úgy átalakítani a társadalmat, hogy senki ne maradjon teljesen a partvonalon. A megoldási javaslatok között a legismertebb és legvitatottabb az egyetemes alapjövedelem, vagyis UBI.
Ezt a gondolatot már több mint egy évtizede hirdeti Zoltan Istvan, magyar származású amerikai író és futurológus, aki hosszú ideje a technológiai fejlődés és az emberiség jövőjének egyik legprovokatívabb szószólója. Szerinte az AI térnyerésének hatásait nem lehet pusztán új képzési programokkal vagy átképzésekkel ellensúlyozni: szükség van egy egyszerű, gyors és átlátható válaszra. Az ő olvasatában ezt az UBI jelenti, vagyis az a rendszer, amelyben minden ember garantált havi pénzösszeget kap az államtól, feltételek nélkül, az alapvető megélhetés biztosítására.
Az egyetemes alapjövedelem lényege, hogy minden ember havi rendszerességgel, feltételek nélkül kapna egy bizonyos összeget az államtól, elegendőt az alapvető megélhetéshez. Nem kellene hozzá papírokat kitölteni, jogosultságot bizonygatni vagy hosszan sorban állni, egyszerűen járna mindenkinek. Zoltan Istvan szerint pontosan ez az egyszerűség teszi az UBI-t a legpraktikusabb megoldássá az AI által felgyorsított átalakulás közepette.
A futurológus rámutat, hogy a gépek és algoritmusok nem a jövőben veszik majd át a munkát, hanem ez már most zajlik: gyárakban robotok állnak emberek helyére, irodákban mesterséges intelligencia készít elemzéseket vagy ír szövegeket. A munka és a fizetés közé eddig egyértelmű egyenlőségjel volt húzva, de ez az összefüggés szerinte menthetetlenül megbomlik. Ha a gazdasági értéket egyre inkább gépek hozzák létre, az embereknek közvetlenül kell részesülniük ebből.
Mások is előálltak különféle alternatívákkal: Mark Garman közgazdász az „alaptőke” koncepcióját vetette fel, amelyben mindenki részesedést kapna egy szuperalapból, amely jövedelmet termelő vállalatokból állna. Peter Diamandis az egyetemes tulajdon gondolatát népszerűsíti, ahol a társadalom egésze közvetlenül birtokolna részesedést az AI-vezérelt cégekből. Sam Altman pedig egy még merészebb jövőt fest le: olyan világot, ahol az MI termelékenysége olyan óriási, hogy mindenki bőségben élhet, szinte ingyen lesz minden.
Zoltan Istvan szerint ezek az ötletek érdekesek, de mind lassabbak és bonyolultabbak, mint az alapjövedelem. Egy szuperalap kezelése, pénzügyi tudatosság oktatása, részvények kiosztása vagy jövőbeli utópiák kivárása időbe telik, miközben az embereknek ma van szükségük megélhetésre. Az UBI azonnali választ ad, mert egyszerűen pénzt juttat az emberekhez. Ez szerinte a legbiztosabb módja annak, hogy az AI okozta felfordulás közepette a társadalom stabil maradjon.
Zoltan István már korábbi írásaiban is felhívta a figyelmet — egy VICE-cikkben több terület automatizáltságát vetítette előre, mint a teherautó-vezetés, recepciós vagy felszolgálói munka. Azt írta: ha a robotok elviszik ezeknek az embereknek a munkáját, az UBI-t nem csupán jó ötletnek tartja, hanem szükségesnek.
Az alapjövedelem egyik leggyakoribb kritikája, hogy drága, inflációt gerjeszthet, vagy éppen eltántoríthatja az embereket a munkától. A valóság azonban árnyaltabb. Istvan felidézi: a világ több pontján folytak már UBI-kísérletek, és ezek rendre azt mutatták, hogy az emberek többsége nem hagy fel a munkával. Az alaszkai olajosztalék, illetve több kisebb pilot program tapasztalata szerint az emberek inkább tovább dolgoztak, vállalkozást indítottak, vagy új képességeket tanultak. Ami viszont egyértelműen javult: kevesebb lett a stressz, jobb lett az egészségi állapot, és nőtt a társadalmi bizalom.
Istvan úgy látja, az UBI nemcsak a túlélést garantálja, hanem a szabadságot is: az emberek a létbiztonság tudatában több időt szánhatnak tanulásra, művészi alkotásra, családjukra, vagy egyszerűen arra, hogy ne folyamatos túlélő üzemmódban éljenek. A pénz közvetlenül a zsebükben landolna, így mindenki maga dönthetne arról, hogy adósságot törleszt, vállalkozásba kezd, vagy épp szeretteit segíti.
A futurológus hangsúlyozza: az UBI nem akadályozza meg, hogy később más modelleket is kipróbáljunk. Sőt, szerinte éppen az alapjövedelem teremti meg azt a biztonsági hálót, amelyre a későbbi, ambiciózusabb elképzelések – például a közös tulajdon vagy a „univerzális bőség” – ráépülhetnek.
Zoltan Istvan végül arra figyelmeztet, hogy a tét jóval nagyobb annál, mint hogy néhány ember elveszíti az állását. Ha a mesterséges intelligencia valóban milliárdnyi dollárnyi értéket fog termelni, akkor az a kérdés, ki részesül belőle. Ha csak néhány nagyvállalatnál és milliárdosnál landol a haszon, az könnyen társadalmi feszültségekhez, akár lázadásokhoz vezethet. Az alapjövedelem viszont olyan egyszerű, tiszta és azonnal alkalmazható megoldás, amely biztosíthatja: az AI forradalma ne szakadékot mélyítsen, hanem hidat építsen az emberek között.
Ez nem a pejoratív értelemben vett ingyenpénz
– hangsúlyozza Istvan. Sokkal inkább egy új társadalmi szerződés, amely elválasztja az emberi értéket a munkakényszertől. Ha a gépek képesek előállítani szinte mindent, akkor az embereknek joguk van részesedni ebből a bőségből.
A futurológus szerint, ha jól kezeljük ezt az átmenetet, akkor Sam Altman álma – egy olyan világ, ahol mindenki bőségben és szabadságban élhet – nem puszta utópia marad, hanem a természetes következő lépés. Addig viszont az UBI lehet a biztosíték arra, hogy senki ne maradjon az út szélén, miközben a mesterséges intelligencia új korszakot nyit az emberiség számára.
Portálunk egy izgalmas podcastban is beszélgetett Zoltan Istvánnal, ahol nemcsak az alapjövedelem AI-korszakbeli jelentőségéről beszélt, hanem a transzhumanizmus, a mesterséges intelligencia és a Bitcoin jövőjének kérdéseibe is mélyebben belemerült. Szó esett fiatalkoráról, a National Geographic-nál végzett munkájáról és arról is, hogyan jutott el radikális politikai ötleteihez – például a kriptóból finanszírozott alapjövedelemhez vagy a robotikus bőség víziójához.
Ha érdekel, hogyan látja Zoltan Istvan a jövőt az AI, a transzhumanizmus és a Bitcoin metszetében, érdemes belehallgatni a teljes beszélgetésbe – garantáltan gondolatébresztő.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
Also read: Binance Word of the Day Answer 14 September 2025: Full WOTD List
