Az utópisztikus sci-fik és a rideg valóság közötti határvonal végleg elmosódni látszik, miután az Oracle társalapítója és tech-milliárdosa, Larry Ellison egy hátborzongató jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia és a megfigyelőrendszerek kapcsolódásáról. Ellison egy pénzügyi konferencián fejtette ki az elképzelését, amely szerint a magánélet hagyományos fogalma hamarosan teljesen megszűnik létezni, ám ez szerinte nem tragédia, hanem a társadalmi rend záloga.
A milliárdos üzletember nyíltan kijelentette, hogy a polgárok a jövőben a lehető legjobb magaviseletet fogják tanúsítani, egyszerűen azért, mert a technológia révén folyamatosan rögzíteni és jelenteni fogunk mindent, ami körülöttünk történik. Ez a kendőzetlen őszinteség nemcsak a tech-szektor határait feszegeti, hanem egyenesen George Orwell legrosszabb rémálmait emeli át a mindennapi üzleti stratégiák szintjére, ahol a totális kontrollt már nem egy diktatórikus államfő, hanem a Szilícium-völgy felhőalapú rendszerei gyakorolják.
A tervezett megfigyelési ökoszisztéma gerincét a mesterséges intelligenciával támogatott, kiterjedt drón- és kamerahálózatok adnák, amelyek a nap huszonnégy órájában felügyelnék a közterületeket, a rendőrségi intézkedéseket, de még a mindennapi polgári tevékenységeket is. Ellison elképzelései szerint ez a totális kontroll drasztikusan csökkentené a bűnözést, hiszen senki sem merne törvényt szegni vagy akár csak etikátlanul viselkedni egy olyan világban, ahol az AI azonnal analizálja és jelenti a hatóságoknak a legkisebb kihágást is. Az Oracle alapítója szerint a rendvédelmi szervek munkája is teljesen átalakulna: a rendőrök testkamerái és a városi térfigyelőkamerák folyamatosan betáplálnák az adatokat egy központi rendszerbe, így az élőkép és a múltbéli felvételek elemzése alapján a hatóságoknak szinte soha többé nem kellene tanúkat keresniük vagy bizonyítékok után kutatniuk. Minden pillanat, minden elhangzott szó és minden mozdulat visszakereshető és ellenőrizhető adattá válna.
Azonban az, amit a Szilícium-völgy elitje a biztonság, a hatékonyság és a bűnmegelőzés csúcsaként ünnepel, a kritikusok és az adatvédelmi szakértők szemében a személyiségi jogok és a magánélet teljes eltűnését jelenti. Ellison víziója ugyanis egy olyan társadalmat vetít előre, ahol a „jó magaviselet” nem belső meggyőződésből, hanem a folyamatos lebukástól való egzisztenciális félelemből fakad. A folyamatos megfigyelés okozta pszichológiai nyomás nem valódi morális fejlődést, hanem a félelem szülte kényszerű konformizmust hozná el, ahol az egyéni szabadságjogok, a spontaneitás és a magánszféra végleg feláldozhatók lennének a technológiai kontroll oltárán. A legijesztőbb az egészben, hogy ez a fajta disztópia már nem a távoli jövő zenéje: az ehhez szükséges technikai háttér, a felhőalapú számítástechnika és az arcfelismerő algoritmusok már most is az Oracle-hez hasonló óriáscégek kezében vannak, akik készen állnak arra, hogy a világot egyetlen hatalmas, digitális panoptikummá alakítsák.
„Azt persze nem lehetett tudni, hogy egy adott pillanatban éppen megfigyelik-e az embert. Bizonytalan volt, hogy a Gondolatrendőrség milyen gyakran és milyen rendszer szerint kapcsolódik be egy-egy magánteleképkészülékbe. Még az is elképzelhető volt, hogy mindenkit állandóan figyelnek. Mindenesetre akkor kapcsolódhattak be akárkinek a készülékébe, amikor csak akartak. Az embernek abban a tudatban kellett élnie – s abban a tudatban is élt, ösztönné vált megszokásból -, hogy minden hangját hallják, s kivéve, ha sötét van, minden mozdulatát megfigyelik.”
George Orwell, 1984
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
