Ázsia, azon belül Japán mindig is egy kardinális országnak és gazdaságnak számított a globális rendszerben: a pénzügyi innováció, a technológia és digitalizáció felé nyitás, valamint az alacsony kamatlábak miatt a befektetők figyelme nem kerüli el a távol-keleti szigetországot, és a blokklánc-technológia kapcsán sincs ez másképp.
A gyorsabb, olcsóbb és határokon átívelő tranzakcióknak köszönhetően Japánban négy pénzintézet teszt jelleggel, de bevezeti a japán államkötvények kezelését tokenizált formában. Ez akár globális átrendeződést indíthat el a több ezer milliárd dollár értékű kötvénypiacon, ahol ez hatalmas megtakarításokat is eredményezhet – most már világszerte.
Japánban négy pénzintézet, a Mizuho Financial Group, a Nomura Holdings, a Japan Securities Clearing Corporation, valamint a Digital Asset együttműködése teszt jelleggel azt eredményezi, hogy a jelenleg is rekord hozamokat kínáló kockázatmentes japán államkötvények szeptember végéig elérhetővé és kezelhetővé válnak a Canton Network blokkáncán.
A teszt célja kiderítani, hogy a 24/7 elérhető, blokkláncon kezelhető eszközök milyen népszerűségnek örvendenek globális szinten, valamint milyen előnyökkel járhat ez. A Japán Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség, vagyis az FSA februárban engedélyezte a projektet a Payment Innovation Project, vagyis a PIP keretein belül – jogi státuszát megőrizve.
A hagyományos kötvénykezelés rengeteg adminisztrációs teendővel, időzóna-különbségekkel, és jogi akadályokkal van tele. A blokklánc ezzel szemben egy szinkrionizált, privát tranzakciós hálózatot tesz lehetővé, csökkentve a belépési korlátokat helyben, időben, pénzmennyiségben – ami óriási tőke felszabadulásával járhat. A Trading Economics információi szerint a japán kötvénypiac mérete nagyjából 9 billió dollár volt 2025 végén – viszonyításképp a magyar kötvénypiac 204 milliárd dollár, vagyis a japán 44-szer nagyobb.
Amennyiben ezt tokenizálják a bankok, azzal nemcsak átláthatóbb lesz a rendszer, hanem növelheti a japán kötvénypiac vonzerejét is világszerte, erősítve Tokió pozícióját a pénzügyi szférában. Hasonlóan a DTCC amerikai kincstárjegy-tokenizálásához vagy a JPMorgan és Goldman Sachs Canton-projektjeihez, ez is a hagyományos pénzügyek tokenizálását gyorsítja.
„Ez a pilotprogram fontos lépés a blokklánc-alapú államkötvény-kezelésben. A Canton Network lehetővé teszi, hogy a tranzakciók valós időben, akár országhatárokon át is lebonyolódjanak, ami jelentősen gyorsíthatja és egyszerűsítheti a folyamatokat.”
– áll a közleményben
A tokenizált termékek előretörése abban is segíthet, hogy japán akár regionális vezető lehessen a kriptovaluták terén. A legfrissebb adatok szerint a lakosság 10%-a, vagyis nagyjából 13 millió ember rendelkezik kriptovalutával. A felhasználói szám növelése érdekében azonban 2026-tól 20%-ra csökkentették a digitális eszközökre kivetett adót, ösztönözve a befektetéseket.
Bár a Mt. Gox-botrány óta az FSA szigorú, de folyamatosan vizsgálja a piacot, és nyitott az innovációra: 2026-tól a kriptovaluták is pénzügyi eszközként (FIEA) kerülnek szabályozás alá, és további reformok kerülhetnek bevezetésre 2027-től.
A tokenizált államkötvények kezdeményezése jól mutatja, hogy intézményi szinten is igyekeznek előremozdítani az ipart, tartani a lépést a világ vezető gazdaságaival. Kérdés, hogy egy alapvetően konzervatív társadalom, hogyan reagál erre a lépésre.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
