Bár a kriptoközösség nagy része továbbra is a nyilvános láncok, köztük az Ethereum dominanciájára alapozza várakozásait, egyre több cég fordul a vállalati igényekre szabott privát és félprivát blokkláncok felé. A Klarna november 25-én bejelentett stabilcoinja, a KlarnaUSD is ezt a trendet látszik erősíteni, ugyanis a cég az Ethereum helyett a Stripe és a Paradigm által közösen indított Tempo hálózatát választotta. Ez pedig újabb figyelmeztető jel lehet a piac más szereplői számára.
Az Ethereum egy nyílt, decentralizált blokklánc-platform, ami a kriptovalután (Ether, ETH
ETH Price
) túl okosszerződések és decentralizált alkalmazások (dApp-ok) futtatására szolgál.
Biztonságának, fejlett ökoszisztémájának, hatalmas fejlesztői közösségének és Layer 2 megoldásának köszönhetően számtalan decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazás, nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) és valós eszközök (RWA-k) épülnek rá. Az Ethereumon például olyan óriási projektek futnak, mint a Tether (USDT) és a Circle (USDC), amik együtt több mint 33 billió forintnyi kapitalizációval rendelkeznek.
Ethereum piaci kapitalizációja (2015–2025) │ Statista
Ugyanakkor az Ethereum teljes átláthatósága egyre több intézmény szemében jelent szálkát. Ennek eredménye egy egyre látványosabb kettős piac, amiben a lakossági felhasználók és decentralizált ökoszisztéma a nyilvános láncokat, míg a vállalatok a privát, szabályozásbarát és adatvédelmi fókuszú blokkláncokat részesítik előnyben.
A KlarnaUSD a fintechóriás Stripe és a kriptobefektetésekre specializálódott Paradigm kifejezetten stabilcoinokra és fizetésekre optimalizált Layer-1 blokkláncán indult el.
Ez a döntés már csak azért is komoly visszhangot keltett a kirptoközösségben, mert a stabilcoinok túlnyomó többsége jelenleg az Ethereumon vagy annak Layer 2-es megoldásain működik. Ha a Tempo nem létezne, a Klarna több elemző szerint is szinte biztosan az Ethereum mellett döntött volna.
Ez az új fizetésközpontú blokklánc-projekt azonban arról árulkodik, hogy a nagy fintech cégek egyre inkább olyan hálózatokat részesítenek előnyben, amik teljesítményben, költségekben vagy adatvédelemben jobban illeszkednek a vállalat céljaihoz.
A vállalati blokkláncok, az úgynevezett corpo vagy vállalti L1 hálózatok egyre több intézmény számára alternatívát jelentenek. Ezek a trend erősödésével jelentősen gyengíthetik az Ethereum intézményi szerepét és akár a blokklánc stabilcoin-orientált narratívájával is versenybe szállhatnak.
Az intézményi környezetben a transzparencia, különösen amilyet az Ethereum kínál – teljesen nyomon követhető tranzakciók, tárcacímek, hálózati működés –, sebezhetőséget jelent.
A bankok és nagyvállalatok számára például kulcsfontosságú az adatvédelem és a tranzakciók bizalmas kezelése. Mivel egy nyilvános blokkláncon minden mozgás visszakereshető, ez több szempontból is komoly üzleti kockázatot jelenthet.
Többek közt veszélyeztetheti az érzékeny adatokat és üzleti titkokat, a versenytársak pedig elemezhetik a tranzakciós mintákat, vagy stratégiai kapcsolatokat határozhatnak meg. Emellett a vállalatok állandóan nyilvános tranzakciói és adatai az általános adatvédelmi rendelettel (GDRP) sincsenek mindig összhangban. Ebből kifolyólag egyre több intézmény keres olyan hálózatot, amely képes összehangolni a blokklánc-technológia előnyeit a vállalati működés valós igényeivel.
A Canton Network jó példája ennek az új iránynak. Az adatvédelemre épülő, kiemelkedő tőkehatékonysággal rendelkező blokklánc lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy meghatározzák az aktivitásuk láthatóságát, miközben a láncon futó alkalmazások továbbra is zökkenőmentesen tudnak együttműködni. A Cantont olyan nagy szereplők használják natívan, mint világszinten ismert Goldman Sachs globális befektetési bank és vagyonkezelési szolgáltató.
A KlarnaUSD és a Canton térnyerése arra világít rá, hogy az intézményi szereplők új igények mentén alakítják blokklánc-stratégiájukat. Míg a nyilvános hálózatok – élükön az Ethereummal – továbbra is fontos marad a decentralizált vagy lakossági felhasználásban, a nagyvállalatok egyre inkább az adatvédelmet és szabályozhatóságot kínáló alternatívák felé fordulnak.
A következő évek meghatározó kérdése az lesz, hogy miként formálja ez a kettős fejlődési irány a globális pénzügyi infrastruktúrát, és mely hálózatok lesznek képesek valóban hosszú távú intézményi bizalmat kiépíteni.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
