Bár néhány hónapja a lengyel választások előtt még arra lehetett számítani, hogy akár kriptovaluta-támogató kormánya is lehet az európai országnak, a legújabb törvénymódosítási-javaslat nagy port kavart a regionális berkeken belül. A MiCA-rendelet kapcsán több európai ország is szigorított szabályozásokat vezet be folyamatosan, ugyanakkor a lengyel példa minden eddigin túltesz: szabadságvesztés járhat az engedély nélküli kriptovaluta-szolgáltatásokért. Mutatjuk, mit kell tudni a javaslatról.
A lengyel Polgári Platform (PO) három képviselője drasztikus módosítást javasolt a Cryptoasset Market Act keretében: akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel és minimum 6 hónap letöltendővel sújtanának, ha valaki engedély nélkül kriptoeszközökkel foglalkozik – azaz például kereskedik, oktat, NFT-t bocsát ki vagy akár csak fizetésként elfogad ilyen eszközöket.
Mindez szinte azonnal lecsapódna a piacon, hiszen nemcsak a nagy tőzsdéket, hanem a kisvállalkozókat is szankcionálná, beleértve az NFT-alkotókat, valamint a magánszemélyek egy részét is. Prof. Krzysztof Piech így fogalmazott:
„Ez a szabályozás egy jogi rémálom. Olyan embereket büntet, akik gyakran pusztán tudatlanságból vagy az akkori jogi definíciók tisztázatlansága miatt kerülnek bajba – ez inkább totalitárius rendszerek ismérve, mint jogállamé.”
Magyarország 2025-től szintén szigorított, de nem büntető jellegű szabályokat vezetett be: az új törvény értelmében csak engedéllyel működhetnek kriptoeszköz-szolgáltatók, szigorú felügyelet, technikai és biztonsági követelmények, ügyfélazonosítás (KYC), valamint átlátható árképzés és valós idejű adatszolgáltatás vált kötelezővé.
A felügyeletet itthon a Magyar Nemzeti Bank látja el, hasonlóan az EU MiCA keretrendszeréhez, amely az egész régióban egységesen szigorítja a kripto eszközök piacát. A cél mindenhol az átláthatóság, a pénzmosás elleni fellépés, és a befektetők védelme, ám a lengyel, „mini-lex szigor” lényegesen túlmutat az uniós elvárásokon.
Az általános európai trendeket főként a MiCA és ehhez kapcsolódó, nemzeti jogszabályok határozzák meg, melyek az átláthatóságot, pénzügyi biztonságot, valamint a szankciók elkerülését – például orosz és fehérorosz pénzmozgások monitorozását – célozzák. A lengyel szigor hátterében nyilvánvalóan az állami kontroll maximalizálása, a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása, valamint a kripto-piacok „megregulázása” áll. Ugyanakkor szakértők szerint ezzel épp a decentralizáció innovatív erejét, a szabad digitális gazdaság fejlődését nyirbálják meg. A túlzott szankcionálás hosszú távon a kriptoszektor elvándorlását, az innováció leállását és a piac jelentős zsugorodását eredményezheti.
„A kriptoszektor túl szigur szabályozása nem az innovációt ösztönzi, hanem kockázati tényezőt jelent a régió gazdasági fejlődése szempontjából.” – mondta Janusz Kowalski, a PiS politikusa
A digitális eszközök piaca viharos korszakba lépett Európában – a lengyel példa pedig sokak szerint intő jel. A szabályozóknak egyensúlyt kell találniuk a tiszta és biztonságos piac, valamint az innováció fenntartása között, különben a decentralizált gazdaság jövője veszélybe kerülhet. Vajon a lengyel-modell lesz a standard, vagy inkább a magyar, szigorúan felügyelt, de nem kriminalizáló eljárás? Az elkövetkező hónapok döntik el, csupán annyi biztos: a kriptoszektor figyelme most Lengyelország felé szegeződik.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
