Bolívia Dél-Amerika egyik legszegényebb országa és a globális korrupciós lista egyik utolsó helyezettje. Komoly gazdasági válság van az országban, a kormány 11 éve költségvetési hiányt termel. Az államadósság az ország GDP-jének körülbelül egynegyedére nőtt. A földgázipar, amely egykor stabil dollárforrás volt, összeomlott. A káoszt a politikai instabilitás, a csökkenő természeti erőforrások és a fenntarthatatlan fiskális politika keveréke okozta.
Az ország gazdasága, amelyet egykor a robusztus földgázkivitel és az állami irányítású iparosítás tartott életben, a gáztermelés csökkenése és a diverzifikáció hiánya miatt meggyengült. Ez a devizatartalékok meredek csökkenéséhez vezetett – 2014-ben 12,7 milliárd dollárról 2025-re mindössze 165 millió dollárra esett vissza –, ami széles körű dollár- és üzemanyaghiányt okozott, és az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. A társadalmi nyugtalanság növekszik, tüntetések törnek ki az üzemanyaghiány, a dollárhiány és az emelkedő megélhetési költségek miatt. Hosszú sorok alakulnak ki a benzinkutaknál és a feketepiaci pénzváltóknál. A kormány ismételt ígéretei, hogy megoldja ezeket a problémákat, nem valósultak meg, ami tovább fokozza a lakosság frusztrációját.
A válságra reagálva Bolívia alternatív pénzügyi stratégiák kidolgozásába kezdett, többek között partnerségre lépett El Salvadorral, hogy a kriptovalutákat a fiat pénzek alternatívájaként népszerűsítse. Ráadásul az ország valutájának, a bolivianónak a rögzített árfolyama drágábbá tette az importált árukat. A legtöbb ember számára a pénz értéke heti szinten csökken. Nem meglepő, hogy tömegek menekülnek a kriptovaluták felé, hogy életben tartsák kis üzleteiket, vagy megtakarításaik értékét megőrizzék. Az El Alto nemzetközi repülőtéren egy bolt cukorkát és napszemüveget árul USDT-ért, egy neves egyetem külföldi professzorainak fizetését Bitcoinban utalja. Egy ideig az állami olajvállalat is engedélyt kapott arra, hogy külföldi kifizetéseket stabilcoinokban teljesítsen. Csak 2025 első felében a digitális tranzakciók volumene több mint az ötszörösére nőtt, elérve a 300 millió dollárt. Azok az importőrök, akik nem férnek hozzá értékkel bíró valutához, és sürgős fizetéseket kell teljesíteniük, a kriptovalutákat tudják egyedül alternatívaként használni.
A bankok és a kormány iránti bizalmatlanság olyan mély, hogy az emberek menekülnek a hagyományos pénz világától. Az augusztus 17-i elnökválasztás közeledtével senki sem számít gyors megoldásra, és a digitális eszközök felé történő elmozdulás már túl messzire jutott ahhoz, hogy megállítható legyen. Az amerikai dollárhoz jutás nem egyszerű az országban. A bankok néha csak 100 dollár felvételt engedélyeznek hetente. A feketepiacon egy dollár 14 bolivianoért kel el, ami a hivatalos árfolyam kétszerese, és ugyanannyi, amennyit sokan fizetnek egy USDT-ért. A bolíviai nagyvárosokban megfigyelhető trend, hogy a kávézók, a fodrászatok, konditermek, mind elfogadják már a bitcoint is. Nem csak az értékmegőrzés miatt, hanem azért is, mert mindenkinek elege van már a rendszerből. Az érdeklődés meglátszik a nagy kriptós platformok számain is. Carlos Neira, a kolumbiai Meru kriptotárca társalapítója szerint a bolíviai fiókok száma a platformon 6600%-kal nőtt meg, amióta Bolívia 2024 júniusában hivatalosan feloldotta a kriptovalutákra vonatkozó, 2014 óta érvényben lévő tilalmat. Azóta a kormány részvétele a szektorban minimális. Ellentétben El Salvadorral, amely a Bitcoint törvényes fizetőeszközzé tette és erőteljesen népszerűsítette, Bolívia egyszerűen megszüntette a tilalmat és visszavonult. Az elfogadás itt alulról jön, nem pedig egy állami kampány eredménye.
Megjelent a BitcoinBázis oldalon.
